szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A bevásárlóközpontokban működő üzletekben még júliusban is elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

A plázákban üzemelő, nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak – mondta a lapnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

A korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavaly szintet.

A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony.

Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. „Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni” – állapította meg Neubauer.

A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak. „Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket” – tette hozzá a szakember, aki kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

„Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően” – közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az MNKSZ tapasztalatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csak minden ötödik koronavírussal fertőzött marad tünetmentes

Csak minden ötödik koronavírussal fertőzött marad tünetmentes

Kiengedték Navalnijt a kórházból

Kiengedték Navalnijt a kórházból

Orbán ezúttal a Szent László Kórházba ugrott be

Orbán ezúttal a Szent László Kórházba ugrott be