Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ausztráliában már áprilisban befuccsolt a Virgin ottani cége, mert a légiközlekedés világválságát képtelen volt elviselni. Most az USA-ban működő Virgin Atlantic kért csődvédelmet. Mindezt azután, hogy az anyavállalat, a Virgin Group egy hónapja 1,2 milliárd fontos (460 milliárd forintos) mentőcsomagot jelentett be – emlékeztet a BBC. Ebből az 1,2 milliárd fontból 200 millió fontot fizetett ki az anyavállalat, a többit más befektetők adták össze – hiába.
Szorult helyzetében Richard Branson, a Virgin alapító-elnöke a brit kormányhoz fordult segítségért, de Boris Johnson miniszterelnök elutasította. A dollármilliárdos Branson kétségbeesetten kutatott újabb tőke befektetők után, de szemlátomást hiába.
A Virgin Atlantic többségi tulajdonosa a Virgin Group, a részvények 49%-a a Delta amerikai légitársaság kezében van, amely maga is problémákkal küszködik. A Virgin Atlantic még májusban bejelentette: több mint 3000 embert bocsájtanak el, és beszüntetik működésüket a London melletti Gatwick repülőtéren. Ez sem segített.
A Virgin Australia a koronavírus-járvány első nagy áldozata az üzleti világban Ausztráliában. A csődbe jutott céget az amerikai Bain Capital vette meg. Közölték: egyetértenek a vezetőség újrastrukturálási terveivel. Ez a gyakorlatban több mint 3000 ember elbocsátását jelentette.
84 milliárd dolláros veszteség: ennyivel számolhatnak idén a légitársaságok, mert a válság miatt katasztrofálisan visszaesett a légi járatok száma. A nyitás után pedig a távolságtartás nehezíti a gazdaságos működést. A légitársaságok nemzetközi szövetsége úgy véli: csak 2024-re állhat helyre a világ légi forgalma, de csak akkor, ha a vírus járvány új hullámai ezt lehetővé teszik.
