Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Idén februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az átlagkereset bruttó és nettó értéke is 9,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az infláció 2,9 százalékos volt eközben, azaz a reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett.
A kereseteket igazán az állami béremelések húzták fel: a vállalkozások körében 8,9 százalékkal nőtt az átlagkereset, a költségvetési szektorban viszont az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése miatt ezt jelentősen meghaladóan, 13,5 százalékkal.
A KSH most már közzéteszi a medián kereseteket is – ez az a szám, amelynél a teljes állásban dolgozók fele többet keres, a fele kevesebbet. Ez most bruttó 316 500 forint, 8,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Fontos hozzátenni, hogy a statisztikában azoknak a fizetése jelenik meg, akik 5 főnél többet alkalmazó cégnél dolgoznak teljes állásban. Vagyis sem a kisebb, jellemzően rosszabbul fizető cégek dolgozóinak a fizetése nem látszik ezekben a számokban, sem azoké, akiket a válság miatt részmunkaidőre küldtek.
2021 első két hónapjában összesítve a bruttó kereset 9,7, a nettó 9,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (bruttó 711 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 100 forint).
A nemek közötti szakadék változatlanul nagy: a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 448 500, a nők esetében 377 800 forintot ért el. Ez a férfiaknál 9,3, a nőknél 10,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
