Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Fővárosi Ítélőtábla a Keserű Méz nevű sört gyártó fóti főzde tulajdonosának, Gyenge Zsoltnak adott igazat a sörkülönlegesség promóciójáért felelős Bart Dániellel szemben – derül ki a Figyelő legfrissebb számában megjelent cikkből.
Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde alapító-tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája évekkel korábban kezdődött, és azután terelődött jogi síkra, hogy a főzőmester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere 2011-ben levédette a Keserű Méz márkanevet, majd ezt 2017-ban színes ábrás védjegy bejegyzésével toldotta meg.
Ez utóbbival szemben Gyenge törlési kérelmet nyújtott be 2018 februárjában, rosszhiszemű védjegybejelentésre és lajstromozás nélküli korábbi megjelöléshasználatra hivatkozva. A névjog megsértését is kizáró okként jelölte meg, az ábrás védjegyen, jelen esetben a Keserű Méz címkéjén ugyanis szerepelt a Fóti Sörfőzde megjelölés is – írja a lap.
A cikk szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a 2019 szeptemberi tárgyaláson nem tartotta meglapozottnak a törlési okokat, Gyenge azonban továbbment: az SZTNH elutasító határozatának a megváltoztatására indított ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben már neki adott igazat. Bart Dániel fellebbezett az ügyben, de a lap birtokába került dokumentumok szerint
ez év márciusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
Bart Dániel úgy reagált a hírre, hogy “igazságtalan és meglepő döntés született”. Szerinte a Keserű Méz ügye személyes ügy is, a termék pedig a legsikeresebb sörmárka, amelyet felépített. “Sok ezer korsót csapoltam le a Keserű Mézből magam is, emellett rengeteg időt, energiát fektettem 2011 és 2017 között a termék imázsába, népszerűsítésébe, eladásába”.
Az ügyről írt korábbi cikkeinket ide kattintva éri el.
