Kétszeresére, 1500 milliárdról 3000 milliárd forintra nőhet a következő két évben az agrárhitelek állománya Magyarországon – hangzott el az OTP Agrár sajtótájékoztatóján. A bank, amely jelenleg csoportszinten 700 milliárdos, Magyarországon pedig 300 milliárdos agrárhitel-állománnyal rendelkezik szintén duplázódásra számít 2024 végéig – mondta el Wolf László, a bank vezérigazgató-helyettese. Az elmúlt években kihelyezett hitelek 38 százalékát segítette agrárgarancia, aminek a jelentősége – ezt a pandémia is megmutatta – a következő időszakban tovább nőhet – erről Herczegh András, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetője beszélt.

A gyors növekedés hátterében elsősorban az új, beáramló uniós források állnak, ahol egy kormányzati döntésnek köszönhetően – az állami önrészt 80 százalékosra emelte a kabinet 2029-ig – is jelentős a bővülés.

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2021-2027-es pályázati időszak végéig, vagyis 2029 végéig összesen 4265 milliárd forint támogatás áramolhat az ágazatba, ebből az összegből 2021-2022-ben 1500 milliárd forintra lehet pályázni. Ez önmagában 200 milliárd forinttal több, mint amennyi a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre állt az ágazat számára.

Mint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, a forrásbővülés mellett a legnagyobb változás az, hogy most már a legnagyobb vállalkozások számára is rendelkezésre állnak pályázati források. Mindettől azt reméli a kormány, hogy az uniós csatlakozás után gyakorlatilag a földbe állt agrár-élelmiszeripari ágazat termelékenysége jelentősen nő: a hozzáadott érték (vagyis a költségek és a kibocsátás különbözete) a régi uniós országokhoz mért 44 százalékos szinthez képest a ciklus végére kétharmadot vár a kabinet.

Arra a kérdésünkre, hogy a nagyvállalatok támogatása nem jelenti-e azt, hogy a korábban még előtérbe helyezett kisvállalkozások háttérbe szorulhatnak, Feldman Zsolt kiemelte: az eddigi – és jelenleg is futó – támogatási programban is ösztönzők vannak beépítve a termelői együttműködések erősítésére. A kisebbek számára a kollektív formában megvalósítandó projekteknél például az alap, 50 százalékos támogatási intenzitás helyett 60, de akár 70 százalékos támogatást is el lehet érni. Létezik ugyanakkor a kisüzemek számára egy egyszerűsített átalánytámogatási rendszer – ezt azonban a közös agrárpolitika jövőjéről folyó mostani egyeztetés során az Európai Parlament szeretné megszüntetni – idézte fel az államtitkár.

A most folyó egyeztetés utolsó, két napon és két éjszakán át tartó köréről Nagy István agrárminiszter néhány napja igen keserű hangú közleményt adott ki. A tárcavezető arról írt, hogy „a gyakorlatban végrehajthatatlan, felelőtlen megoldásokkal” állt elő az EP, amelyek a klímavédelem érdekében a termelést nehezítő javaslatokat tartalmaznak.

A vita mindenesetre nem érinti a támogatási kiírásokat, és Feldman Zsolt kérdésünkre kiemelte: a beruházási támogatásoknál a jogszabályi javaslatok olyan korlátozásokat nem tartalmaznak, amelyek a mostani beruházási formákat korlátoznák. Nem változik ugyanakkor az előlegfizetés rendszere sem, és a jövőben is fennáll a létszámtartási kötelezettség a kedvezményezetti körnél. Az államtitkár beszélt arról is, milyen pályázatok kiírása történik meg május-június folyamán: az ültetvénytelepítést, a terménytárolást, a kisállattartó telepek megújítását segítő források után most a kertészeti üzemek, a precíziós gazdálkodásra való átállás, a gombatermesztés és az élelmiszer-feldolgozás terén lesznek elérhetőek uniós források.