Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Megfelezte a 2019-es év közel ötmilliárd forintos veszteségét az MCS Vágóhíd Zrt., a koronavírus uralta tavalyi évben már csak mínusz 2 milliárd forint volt az adózott eredménye. Az összes árbevételük elérte a 69 milliárd forintot, 36,8 milliárd belföldi értékesítésből, 32,5 milliárd exportból folyt be. A vágóhídnak az átadása óta nem volt egy teljes zavartalan éve, hiszen 2017-ben április végén indult el, de 2018 tavaszán már a sertéspestissel kellett számolniuk, majd 2020-ban már a koronavírussal vegyített piacon szlalomoztak.
Persze ugyanez áll a költségvetési csalással megvádolt Pini család kiskunfélegyházi vágóhídjára is, nekik mégis sikerült a 2019-es sertéspestises év mínuszait ledolgozni: a korábbi 2,7 milliárdos veszteség után 2020-ban már 1,1 milliárd adózott eredménnyel zárt, a büntetőügy miatt zár alatt levő üzem. Az olasz vállalkozó magyar vágóhídja nagyobb részt korábban is az exportra termelt, így volt ez tavaly is, belföldi bevételük 17,7 milliárd forint volt, míg az exportból befolyó bevételük 47,6 milliárd forint volt, 4 milliárd forinttal maradt el a 2019-es évtől. Mindeközben a Pini család már a büntetőügy miatt számukra rázós évében felépítette az aragóniai Binefarban a gigavágóhídját (erről itt írtunk), amely a 2020-as évben félmilliárd eurós forgalmat bonyolított, elsősorban Kínának szállított, mivel a spanyolokat elkerülte a sertéspestis.
A húsos ágazat 2018 óta hullámvasúton utazik, a sertéspesti európai megjelenése miatt az árak esésétől tartott a szektor. De a pestis nem kímélte Kínát sem, ott több millió állatot letarolt, és mivel az állatjárvány akkor még elkerülte Nyugat-Európát, a kínaiak onnan szerezték be a náluk hiányzó óriási mennyiségű sertéshúst.
Ez az Unióban felfelé hajtotta a felvásárlási árakat, és mivel a magyar árak is jobbára a német tőzsdéhez igazodnak, így itthon is brutálisan felment a sertéshús termelői ára 2019-ben. Ezt viszont a vágóhidaknak kellett lenyelniük, így ez is okozhatott a vágóhidakon veszteséget abban az évben. 2020-ban a koronavírus a fogyasztói piacot rendezte át, főként tavasszal, de az csak átmeneti zavart okozott. A sertéspestis azonban 2020-ban már elérte Németországot, miközben nagy vágóhidakon a koronavírus is megjelent, ezek pedig rángatták az árakat.
Úgy tűnik, hogy a sertéshúst feldolgozó üzemek végül jól jöttek ki a teljesen kiszámíthatatlan 2020-as évből. 2019-ben a termelői árak emelkedését egy darabig a vágóhidak nyelték le, a feldolgozók pedig alig hárították akkor még a vevőkre a drágulást, a fogyasztói árak csak 2019 második felében kezdtek el nőni, az év eleji 1210 forintról az év végére 1550 forintra kúszott a comb ára a KSH adatai szerint. 2020-ban erről a magasabb szintről indultak az árak, a koronavírus megjelenése után még felment 1610 forintig, de az év második felére 1450 forintra lenyugodott, tehát tavaly már tartósabban magasabb árakkal számolhatott az ágazat. A forint árfolyamának gyengülése az exportbevételeket befolyásolta. Míg a félegyházi üzem közel 75 százaléka exportból folyik be, a mohácsi vágóhíd bevételének alig fele megy külföldre. A Bonafarm Csoport másik húzógyára, a Pick Zrt. a tavalyinál jobb eredményeket ért el a vírusok kereszttüzében is, 2020-ban 4 milliárd forinttal nőtt az árbevételük az előző évhez képest, és a nyereségüket is közel egymilliárd forinttal tudták növelni.
