Erőteljes mozgalom indult el a hazai alkotók támogatásáért a világjárvány alatt. Ennek több oka is van: számos kreatív az eladásai jelentős részét például vásárokon bonyolította le és közel sem minden divattervező, dizájner és kézműves rendelkezett webshoppal, hogy egy csapásra átálljon az online értékesítésre, ha már az üzleteknek is zárva kellett tartaniuk a járványhelyzet alatt. Divatba jöttek a hazai holmik és a helyi alkotók támogatása a járványhelyzet kezdete után egy évvel sem hagyott alább: „Közösségi összefogásként, presztízsként és jótettként tekintenek már a vásárlók a hazai termékek vásárlására” – mondta a hvg.hu-nak még 2020 decemberében Alberti Petra Bianka, az InStyle magazin főszerkesztője. Ennek a lapnak a kezdeményezése volt tavasszal a #vegyélhazait, az a zárt Facebook-csoport, amely azzal a céllal indítottak, hogy a hazai kreatív alkotók gyűjtőhelyeként szolgáljon.

A hazai alkotók termékei azonban egy új vásárlói igényt is kiszolgálnak: sokak szemében a plázák kínálata és a tömeggyártott termékek alternatívájaként szolgálnak. A hazai divat- és dizájnszcéna számos szereplője pedig már a pandémia előtt is évről-évre növekvő hazai vásárlórétegről számolt be: a Covid–19 alatt pedig sok új vásárló is a hazai termékek felé fordult. Erdélyi Szabolcs, az Ajándék Terminált szervező Hybridart Management ügyvezető igazgatója is arról számolt be: a világjárvány ráerősített a hazai vállalkozásokat támogató trendekre. „A gazdasági világválság kapcsán megjelent egy hangsúlyos érzékenyítés a helyi kisvállalkozások, alkotók felkarolására. Idén, talán jobban, mint eddig, mi is arra biztatnánk mindenkit, hogy vásároljon hazait, hiszen tényleg sok ember megélhetése függ most ettől” – mondta el.

A Magyar Divat & Dizájn Ügynökség is azokra az alkotókra gondolt, amikor elindították a Budapest Select Concept Store webshopot, akiknek nincs tőkéjük arra, hogy saját internetes boltot indítsanak. A személyes kötődés pedig számít: a platform létrehozásakor azt is fontosnak tartották, hogy megosszák a közönséggel a divattervezők és dizájnerek személyes történeteit, hogy erősebb kapcsolat alakuljon ki a fogyasztók és a márkák között.

Ráadásul a koronavírus-járvány tapasztalatai – és a vásárlói visszajelzések – alapján sokakat elfordított a fast fashion márkáktól Cakó Kinga, a CAKO márka tervezője szerint. „Nekem is sok új vásárlóm mesélte, hogy igenis tudatosan nem vásárolt fast fashion terméket ebben az időszakban hónapokig, hanem elhatározta, hogy egy kiszemelt, helyi tervezőt támogat inkább, és tőle vásárol. És ez azért jó, mert belülről jött ez az elhatározás, nem erőltette senki. Tudatosabbak lettek az emberek” – véli. Pozitívan tekint az elkövetkezendő időszakra, úgy gondolja, ez a hozzáállás most már megmarad. „Az elmúlt egy évben ez a mentalitás az emberek részévé vált, mert én is látom, hogy sok új vásárlóm azóta már visszatérő.” Emögött szerinte az is húzódik, hogy megtapasztalták a minőségbeli különbséget és sokat számít az a plusz törődés, a személyesség, így például a méretre igazítás is, amit míg egy fast fashion márkánál nem kapnak meg, egy helyi tervezőnél igen.

A koronavírus-járvány világszerte megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait: ahogy arról a McKinsey & Company egy jelentése is beszámolt, a vásárlók döntő többsége ez idő alatt kipróbált új márkákat és új üzleteket, vagy éppen újfajta módon vásárolt. Egy másik jelentés is két új szempontot hangsúlyoz, ami a koronavírus-járvány kapcsán bekövetkezett változás: a hazai termékek előnyben részesítése és hogy sokkal bátrabban fordulunk már az online, digitális megoldások felé. A Swiss Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítójának egy 2020 decemberében megjelent jelentése szerint is számos változást hozhat a koronavírus-járvány abba, ahogy a személyes pénzügyeinket intézzük: például a vásárlásaink során az értéket jelentő termékeket választjuk, szívesebben teszünk próbát kevésbé ismert márkákkal és előszeretettel választunk helyi terméket.