Nagyrészt a turistákra alapoz a hazai tervezők termékeit értékesítő üzletek nagy része, és nem is minden dizájner indított webshopot, mielőtt zárni kényszerült. A pandémia azonban elhozta azt, hogy hazai alkotók és kézművesek támogatása felé fordultak az emberek. Kérdés, hogy az első felbuzdulás után több mint egy évvel tartja-e még magát ez a hullám és hogy beszélhetünk-e megváltozó vásárlói szokásokról és mentalitásról.

„Érezhető, hogy a koronavírus-járvány alatt a hazai tervezők felé fordultak az emberek és az még mindig tart” – összegzi az elmúlt év tapasztalait Marillai Éva, a wonderLAB egyik alapítója. A wonderLAB egyike a legelső, hazai dizájnerek termékeit értékesítő concept store-oknak, 8 éve nyitottak és közel 30 alkotó darabjait mutatják be. „Új vásárlókat is hozott a világjárvány: amikor készítjük össze a csomagot a futárnak, akkor látjuk, hogy sokan például vidékről rendelnek” – mondja Marillai Éva.

Online reprodukált személyesség

Sok vásárlónak számít, hogy lehetősége adódik arra is, hogy magát a tervezőt is megismerje. A wonderLAB tavaly áprilisban indított webshopot. „Ha nem lett volna a világjárvány és a kényszerű zárás, most már másodszorra is, nem csináltunk volna webshopot. Mostanra rutint is szereztünk” – teszi hozzá az alapító. Marillai Éva szerint az is fontos szempont, hogy mostanra az emberek bizalma is kiépült az online vásárlás felé. „Nyilván nem lehet 100 százalékban ugyanazt a szolgáltatást nyújtani online, mint amit az üzletben tudnánk, de arra biztatunk mindenkit, hogy kérdezzen, én is szívesen teszek ajánlást és segítünk abban is, hogy mit és hogy mérjen le magán, vagy mi mérünk le egy terméket, hogy biztosan jó legyen a méret” – meséli.

Az alapító hozzáteszi azt is, hogy összességében, ha a februári forgalmukat nézzük (a február erős hónap szokott náluk lenni), akkor 20 százalékkal esett a bevételük a tavalyihoz képest, ezt azonban egyáltalán nem könyveli el negatívumként: „Ha figyelembe vesszük azt, hogy alapvetően sok turista jár hozzánk és ők most abszolút nem jönnek, valamint, hogy a webshopban kevesebb tervező kevesebb terméke is elérhető, akkor lényegében nőttek is a számok” – magyarázza. Az online értékesítés eredményei túl is nőtték a boltit.

A 2013 óta működő CAKÓ-nak a személyesség alapköve: „Én vagyok bent a showroomban, én veszem fel a rendelést, mérem le a vásárlót, ami alapján méretre igazítjuk a ruhákat. Így amikor tavaly márciusban jött a zárás, pár hétig azért megijedtem, mert webshopom sincs és pont akkor akartam bevinni az új kollekciót” – emlékszik vissza arra Cakó Kinga, a márka tervezője arra, mit érzett egy évvel ezelőtt. „Szerencsére működhet a személyesség és a közvetlenség e-mailben is, arra azóta rájöttem” – teszi hozzá. Mivel webshopja nincs, így a legtöbben Facebookon és Instagramon keresztül adnak le rendelést, a postázás pedig az ország területén ingyenes, így felbátorodtak a vidéki vásárlók is. Igyekszik ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, mint az üzletben: „Online rendelt ruhát is ugyanúgy méretre igazítunk. Annyi, hogy nem tőlem, nem személyesen veszik át.”

Az elmúlt év során a Repertory üzletnél is megtanulták, hogy mindenképpen online jelenlétben is kell gondolkodni és hogy a „shop online, pick up in store”, vagyis vedd meg az interneten, vedd át az üzletben koncepcióé a jövő. "Már elkészült a weboldalunk. Még az első hullámnál kezdtük el, de aztán nem fejeztük be, mert újra ki lehetett nyitni, és nem gondoltuk, hogy majd megismétlődik a bezárás. Hiba volt, de tanultunk belőle” – mondja a Repertory egyik alapítója, Tóth Melinda.

Csillag Zsuzsanna, az 1992 óta működő hazai kötöttruha-márka, a Süel alapítója és tervezője szerint a kezdeti, érezhető hullám mostanra inkább stagnál. „Ami viszont nagyon beérett, az az elmúlt 5–10 év lojalitásépítő programja, emiatt a hűséges törzsvásárlók azonnal áttértek az online vásárlásra” – emlékszik vissza. A Süel 3 üzletének forgalmát gyakorlatilag azonnal, teljesen át tudta venni az online értékesítés, ami megháromszorozódott, így 2020-ban sem csökkent az összforgalom. „A nyári szezon is alapvetően erősebb volt üzletileg, mint szokott lenni, de ebben nyilván közrejátszott az is, hogy tavaly kevésbé mentek az emberek nyaralni” – mondja.

A Süelnél a 2020-as év az online jelenlétről és a közösségépítésről szólt. „Sokkal több újdonsággal rukkoltunk elő, sokkal több újdonságot keresnek az emberek, több személyre szabott darabot készítettünk, sok egyedi kérés érkezik például” – teszi hozzá. Rendkívül népszerűek a Süel-vásárlók körében a Zsuzsi által szervezett online showroom-látogatások is. Amíg korábban egy 10–15 perces élő videót sem feltétlenül néztek végig, most tapasztalatai szerint egyre többen 40 perces-másfél órás bejelentkezéseket is végignéznek és rendkívül megnőtt a weboldaluk és a Facebook-oldaluk nézettsége is. Újdonságként az élő közvetítéseken keresztüli vásárlást is bevezették márciusban: utána webshopjukban is érezhető volt egy bumm. A tapasztalatai és a visszajelzések alapján az idősebb vásárlókban is mostanra kiépült egyfajta bizalom az internetes vásárlás irányába: „Sokan rájöttek most arra, hogy nem bonyolult online rendelni, és nagyon nyitottak.”

Bár a legtöbb látogató és vásárló Magyarországról érkezett a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) 2020 decemberében indult Budapest Select Concept Store (BSCS) webshopjába, nem csak itthon válhatnak divattá a magyar dizájnerek termékei. A webshopot közel 300 ezren keresték fel az elmúlt 4 hónap alatt. Az oldalra az Egyesült Államokból és az ázsiai térségből is rákerestek már, de nagy az érdeklődés a román, ukrán, lengyel és szlovák térségekből is. Az eladások terén kiemelkedő időszaknak mondják a karácsonyi, valamint a Valentin-napi időszakot.

Folyamatosan csatlakoznak új alkotók is a webshophoz: az új divat-és designmárkák belépésének köszönhetően várhatón a webáruház forgalma tovább erősödik 2021-ben. A vásárlások száma körülbelül 70–30 százalékban oszlik meg a fővárosi és más vidéki településeken élők között. A dizájnerek bemutatására pedig ők is nagy hangsúlyt fektetnek: „A platform a magyar divat- és dizájnmárkák ismertségének növelésén túl, ahhoz is hozzájárul, hogy a fogyasztókban érzelmi kötődés alakuljon ki a termékek iránt a márkákat övező személyes történetek megosztása által, ezzel is ösztönözve az értékesítési folyamatokat” – nyilatkozta az MDDÜ megkeresésünkre.

Változott az, hogy mit vásárolnak az emberek?

Marillai Éva állítja, változott, hogy mit keresnek a vásárlók. „Leginkább ékszereket, utána jönnek a ruhák, a cipők. Táskát érezhetően sokkal kevésbé vesznek, de ez érthető: egy ékszert otthon is felvehetsz, egy online megbeszélésre, vagy az utcára, a boltba, egy új táska viselésére egyszerűen nincs alkalom most” – jegyzi meg. A tapasztalatai szerint az alkalmibb darabokra – érthetően – most nincs igény, azokat a termékeket keresik a vásárlók, amik praktikusak.

A CAKÓ alapból kényelmesebb, nem kifejezetten alkalmi darabokat kínál, így különösebb, radikális újratervezésre nem volt szükség a termékeknél, az otthon is viselhető darabok eddig is a kínálat részét képezték. Az első korlátozásokkor végül későbbre halasztotta az eredeti tavaszi-nyári kollekciót és egy, az otthonában, rajta befotózott, „karanténkollekcióval” rukkolt elő, amiben a főszerepet a nagyon puha anyagok, és a lezser, kényelmes fazonok kapták – ezeket a darabokat azóta is folyamatosan keresik a vásárlók. Cakó Kinga tapasztalatai szerint az emberek egyre inkább a jól hordható darabokat keresik és népszerűek azok a ruhák, amelyeket otthon is, de akár egy övvel, utcára is felvehetnek. A novembertől-januárig tartó időszak volt nála pénzügyileg gyengébb, mint korábban. „Bár a tavaszi-nyári időszak nálam az erős, így nem tudom, ezt arra lehet-e visszavezetni, hogy rosszabb volt alapból a helyzet, vagy csak az én energiám csappant meg a tél folyamán” – mondja. „Ezért is lehetett gyengébb az őszi-téli szezon: egy gyapjúkabátot nem veszel fel a négy fal között, ellenben egy vászonruhát igen” – utal vissza a megszokottnál gyengébb tavaly őszre.

„Sajnos ahogy vége lett az ünnepeknek, úgy a vásárlói kedv is megcsappant valamennyire. Azóta leginkább az apróságokat keresik az emberek, és még mindig az olyan termékeket, amiket otthon is tudnak használni, például szójagyertyákat” – meséli Gyenge Nóra, a Garden Studio & Café munkatársa. Ő is arról számolt be, hogy a táskák – amik alapból drágábbnak számítanak – most nem olyan keresettek. „Úgy érezzük, a tavaly tavasztól karácsonyig tartó időszak egy pozitív hozománya volt a hazai dizájnerek szélesebb körű elterjedése, azóta viszont ahogy a vírus mutatói is drasztikusan emelkedtek, úgy érthetően kicsit kikerült a fókuszból ez. Rettentő sok ember elvesztette az állását, ahogy a vendéglátóhelyek is bezártak, így egy széles vásárlóréteg is valamennyire kiesett” – teszi hozzá.

A Süel tervezőjének tapasztalatai szerint a márka esetében nem változott, hogy mit vásárolnak az emberek. „Azt gondolnád, hogy nem vesznek mostanában ruhát, mert nincs hova felvenni, de ez még sincs így, örömforrás egy ruhadarab” – teszi hozzá, kiegészítve annyival, nyilván ebben közrejátszik az is, hogy a tudomása szerint a vásárlói nem kerültek anyagilag rosszabb helyzetbe. Mostanra azonban már érezhetően többeket érint negatívan a válság és „egy Süel-ruha nem ugyanannyiba kerül, mint valami egy fast fashion üzletben”. Míg sok márka előrukkolt otthoni, vagy hálóruhakollekcióval, a Süel nem tett így. „Nekem is segít az, ha felöltözöm reggel, ez egy keretet ad az ember napjának. Ezzel úgy tűnik, sokan így vannak.” Csillag Zsuzsanna arról is beszámolt, hogy meglátása szerint jobban ki vannak éhezve az emberek az újdonságokra, még több mindent szeretnének és nagyon sokan keresnek kifejezetten a színtípusoknak vagy a testalkatuknak megfelelő darabokat: „Tudatosabbak abban a tekintetben, hogy mi áll jól nekik.”

Elvárják az emberek a kedvezményeket?

A világjárvány az árakon és az árképzésen is változtatott. „Egyértelműen látszik, hogy nem lehet kihagyni a kedvezményt. Akár ez egy jelképes 10 százalék, vagy egy kedvezményes szállítási feltétel, ezt biztosítani kell a vásárlóknak. Már csak amiatt is, mert figyelembe kell vennünk azt, hogy van, aki elvesztette a munkáját, vagy éppen bizonytalan helyzetben van, de mégis venne magának valamit. Sok hazai tervező szembesült most azzal, hogy ezeket eddig egyszerűen nem kalkulálta bele az árképzésébe, pedig kell” – mondja Marillai Évi.

A CAKÓ márka tervezője, Cakó Kinga saját tapasztalatai alapján azonban cáfolja azt, hogy az emberek elvárnák az akciókat. „Érezhető, hogy milyen támogatóak az emberek és tudják, hogy főleg a kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak. Pont azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem kérdezik, várják a leértékelést, hanem tudják, hogy azzal is a helyi márkát támogatják, hogy teljes áron vásárolnak” – mondja.

A Budapest Select Concept Store esetében az egyedi termékkínálat miatt a vásárlói kosár többnyire egy-egy termékből áll az eddigi statisztikák alapján és – kissé meglepő módon – kifejezetten nem az akciós termékekre korlátozódik. „Az átlagos kosárérték körülbelül 40 ezer forint volt a BSCS esetében az elmúlt 4 hónapos időszakot figyelembe véve. Természetesen ezt az értéket az MDDÜ is folyamatosan figyelemmel kíséri, és arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló hatékony módszerek segítségével növelje ezt. Ilyen módszer az ingyenes házhozszállítás felajánlása vagy a szezonális árleszállítás” – tették hozzá.

Tóth Melinda, a Repertory egyik alapítója szerint a hazai vásárlók nyitottabbak lettek a kerámiákra, de ezt nem tulajdonítja egyértelműen a koronavírus-járvány miatt változó vásárlói szokásoknak. "Van egy körülbelül 30 ezer forintos lélektani határ, ameddig, ha jó a brand, jó a termék, ugyanúgy megveszik, mint a Covid előtt online. Viszont efelett már nehezebb” – teszi hozzá. Tóth Melinda szerint fontosabb szemponttá vált az ár, mint korábban: „Jobban igénylik a vásárlók is az akciókat, kedvezményeket, az alacsonyabb árkategóriás termékek gyorsabban elkelnek, bár ez igaz volt a vírus előtt is” – számol be a tapasztalataikról. A kedvezmények szerepét és fontosságát Csillag Zsuzsanna is érzi. Amit megfigyelt még újdonságként, hogy gyakorlatilag alig küldik vissza a vásárlók az online rendelt ruhákat, akkor sem, ha azoknak nem tökéletes a mérete, vagy nem teljesen ugyanazt a színárnyalatot remélték. „Hiába küldhetnék vissza a ruhákat 14 napon belül, nem teszik. Sokan eladják inkább egy kicsit olcsóbban, akár csak ezer forinttal olcsóbban a nem tökéleteset online, adok-veszek csoportokban egymás között, és abból a pénzből tőlem rendelnek egy másik darabot. Érezhetően támogatni akarják így is a márkát az emberek. Nagyon jó fej vásárlóim vannak” – mondja.

Viszlát fast fashion?

Ráadásul a koronavírus-járvány tapasztalatai – és a vásárlói visszajelzések – alapján sokakat elfordított a fast fashion márkáktól Cakó Kinga szerint. „Nekem is sok új vásárlóm mesélte, hogy igenis tudatosan nem vásárolt fast fashion terméket ebben az időszakban hónapokig, hanem elhatározta, hogy egy kiszemelt, helyi tervezőt támogat inkább, és tőle vásárol. És ez azért jó, mert belülről jött ez az elhatározás, nem erőltette senki. Tudatosabbak lettek az emberek” – véli. Pozitívan tekint az elkövetkezendő időszakra, úgy gondolja, ez a hozzáállás most már megmarad. „Az elmúlt egy évben ez a mentalitás az emberek részévé vált, mert én is látom, hogy sok új vásárlóm azóta már visszatérő.” Emögött szerinte az is húzódik, hogy megtapasztalták a minőségbeli különbséget és sokat számít az a plusz törődés, a személyesség, így például a méretre igazítás is, amit míg egy fast fashion márkánál nem kapnak meg, egy helyi tervezőnél igen.

Mi lesz, ha vége lesz a járványnak?

Tóth Melinda, a DAIGE márka tervezője és a Repertory egyik alapítója szerint most jön még a neheze: „Sokan mostanra élték fel a tartalékaikat. Alapvetően a törzsvásárlóink megmaradtak, ami a saját márkáinkat, a DAIGE-t és az ékszermárka The Mama Kint illeti, de a boltra nagyon rossz hatással vannak a bezárások, korlátozások, nem mernek annyira jönni az emberek” – meséli. És ha le is cseng teljesen a vírus – ha lesz ilyen egyáltalán, akkor is ott marad a kihívás: „Vissza kell nyerni az emberek bizalmát, hogy újra merjenek jönni. Hogy program legyen az az idő, amit arra szánnak, hogy eljönnek hozzánk nézelődni.”

Az elmúlt időszakban Garden Studio & Café is zárva volt, és most is csak félüzemmódban nyitottak ki: átmenetileg egyelőre heti 3 napot tart nyitva az üzlet. „Ebben azt hiszem, a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet játszik. Nem szeretnénk mindenáron arra ösztönözni az embereket, hogy jöjjenek és vásároljanak fel mindent, egymás hegyén hátán” – mutat rá Gyenge Nóra. Jelenleg a weboldalukra fókuszálnak. „Szerencsére nálunk nagy a beltér, ezért az újranyitás is biztonságos. Nem is tudnánk nagyon mást csinálni. A turisták kiesését továbbra is nagyon megérezzük, a kávézó és étterem egyelőre még nem is nyit újra. Most közeledik a nyár, tapasztalatunk szerint olyankor egyébként is nagyobb a vásárlókedv, beveszünk és bemutatunk új márkákat időről időre, akiket ilyenformán tudunk mi is támogatni, és reméljük a legjobbakat a jövőben.”