4,4 milliárd forintra csökkent a hazai Erste bank nyeresége az első félévben – mondta el Jelasity Radován, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. A nettóeredmény egy ével korábban 31,7 milliárd forint volt. A működési bevétel nőtt, az egy évvel korábbihoz képest 9,4 százalékkal. A profit csökkenése mögött több egyszeri tétel áll, beleértve a banki különadót, amelynek mértéke 18,7 milliárd forint volt.

A bank amúgy remek félévet zárt. Ami a lakossági üzletágat illeti, tovább folytatódott az a tendencia, hogy a babaváró- és a jelzáloghitelek kihelyezése csökkent (a kettő egyébként összefügg), ám a személyi hitelek kihelyezése jelentősen nőtt, 27-ről 31 milliárd forintra. Harmati László vezérigazgató-helyettes elmondása szerint ebben benne van az infláció hatása, de a lakossági fogyasztás felpattanása is. A banknál a folyósítási összegek alapján úgy látják, inkább utóbbi hatása lehetett erősebb.

A lakáshitelek iránti kereslet július közepétől visszaesett, augusztus elején pedig különösen nagyot zuhant – ám némi visszaesés mindig szokott lenni a nyári hónapokban, még nem látszik, a mostani mennyire jelentős az előző évekhez képest – mondta Harmati László. Az biztosra vehető, hogy a hitelkamatok folyamatos emelkedése egyre inkább hatással lesz a hitelfelvételi kedvre és lehetőségekre, vagyis a hitelezés lassulása várható.

Az Erste bejelentette, hogy részt vesz a nemzetközi csoport szintjén meghirdetett „Megfizethető lakás” programban. Az Erste-csoport 15 ezer megfizethető bérlakás létrehozását és hosszú távú bérbeadását tűzte célul 2030-ig. Magyarországon 100 lakást alakítanának ki 2025-ig alacsonyabb keresetű társadalmi rétegek számára, majd innen lépnének tovább. A bérleti díj alacsonyabb lenne az átlagos piaci bérleti díjnál várhatóan 20 százalékkal – ehhez persze még majd meg kell állapítani, mennyi is az átlagos piaci bérleti díj. De nem szociális bérlakásprogramról van szó. Egyelőre a program megvalósításának jogszabályi feltételeit vizsgálják, önkormányzatokkal és kivitelezőkkel tárgyalnak.

Folytatódott az a tendencia, hogy egyre nagyobb a digitálisan aktív ügyfelek aránya. A 2019 végi 48 százalékhoz képest már 63 százalék használ valamilyen digitális csatornát. Jelentős eltolódás figyelhető meg a webes netbank felől a mobilapp irányába, az arány lényegében megfordult: míg 2019 végén a digitálisan aktív ügyfelek 59 százaléka a webes szolgáltatást használta, most már 59 százalék csak a mobilappot, 22 százalékra olvadt azok aránya, akik csak a webes netbankot. Eközben van egy stabil réteg, amely mindkét csatornát igénybe veszi.

Az Erste által kezelt lakossági értékpapír- és betétállomány jelentősen, 21 százalékkal nőtt egy év alatt, számszerűen 3,8 ezer milliárd forintról 4,6 ezer milliárd forintra.

A moratóriumban lévő ügyfelek aránya örvendetesen csökkent a negyedik moratóriumra való áttérés során, immár csak az ügyletek 1,5 százaléka van moratóriumban a teljes portfólió arányában, ez számszerűen mintegy 5 ezer ügyfelet jelent. A jelzáloghitelek 2,6 százaléka moratóriumos, a babaváró hitelek esetében az arány 3,5 százalékos.

A vállalati üzletág különösen jól teljesített, míg a bankszektor egészét nézve a növekedés 5 százalékos volt, az Ersténél 20,3 százalékos bővülést értek el. A kkv- és a nagyvállalati szegmens egyaránt 17 százalékkal bővült, a kereskedelmi célú ingatlanok hitelezése 28 százalékkal nőtt 267 milliárd forintról 341 milliárd forintra. A bank várakozásai szerint idén elérik az ezer milliárdos hitel- és kötvényállományt, ezzel az 5. helyről a 4.-re lépnének előre a bankok piaci sorában.

Az Erste portfoliójában mintegy 950 milliárd forintnyi hitelt érinthet az új agrármoratórium, ám ennek csak nagyjából harmada lehet alkalmas az új agrármoratóriumba való belépésre is. Ennek oka a kormány által megállapított 50 százalékos árbevételi limit, vannak olyan ügyfelek, amelyek végeznek ugyan agrártevékenységet, de az ebből származó bevétel nem éri el az 50 százalékot.