Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kormány határozata szerint meg kell vizsgálni, milyen energetikai feltételek és körülmények nehezítik a vállalkozások működését.
A 22-i kormányinfón hangzott el, hogy a kormány gyármentő programot indít. A szerda esti kormányhatározatból kiderül, hogy ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felügyeli majd a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül, mert a kormány „egyetért azzal, hogy az energiaválság által sújtott nagyvállalatok számára hosszú távú versenyképességi előnyt és fennmaradási lehetőséget az energiahatékonysági és az energetikai önellátást támogató beruházások biztosítanak, és azok kormányzati támogatása a nemzetközi versenyben történő helytálláshoz szükséges”. Palkovics László technológiai és ipari miniszternek pedig javaslatokat kell készítenie a cégek által jelzett nehézségek megoldására. A programra Varga Mihály pénzügyminiszternek 150 milliárd forintot kell előteremtenie a jövő évi költségvetésben, bár a nyáron elfogadott 2023-as költségvetési törvényben ez nem szerepel.
Két kormányrendeletet is közzétettek a vállalkozások támogatásáról. Az egyik a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti: változó kamatozású, forintalapú hitel- és kölcsönszerződéseik, illetve pénzügyi lízingszerződéseik (kivéve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződést) referencia-kamatlábának mértéke 2022. november 15-től 2023. június 30-ig nem lehet magasabb a 2022. június 28-én érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál, és a tőke- és kamattartozást nem lehet az ezalatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
Ezen kívül energiahatékonysági beruházási támogatást vezetnek be 95 iparágban, ez esetben a nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok részére. A fő szempontok egyebek között:
Egy újabb költségvetési átcsoportosítás keretében a kormány külön támogatást ad a Zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpontnak (Mindszentyneum), amelynek avatásán a miniszterelnök október 23-án beszédet mondott. Az intézmény 2023. évi működtetése érdekében 200 millió forint „külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül vissza nem térítendő egyedi támogatást” kap a város önkormányzata.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.