Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ha 50 százalékos cukoradót vetnének ki globálisan az édesített italokra, akkor 1400 milliárd dolláros bevételhez juthatnának a kormányok egy fél évszázad alatt.
„Az államoknak egyre több pénzét emészti föl, hogy a túlságosan nagy cukorfogyasztás egészségügyi következményeit felszámolják. A cukoradó lehetővé tenné, hogy finanszírozzák a kórházakat, az egészségügyi hálózatot és a megelőző programokat” – mondta Fokvárosban a polgármester, aki vendégül látta az Egészséges Városok csúcstalálkozóját.
Geordin Hill-Lewis elmesélte, hogy a dél-afrikai városnak óriási gondot okoz az egészségügyi hálózat fenntartása, és azt jelentős részben a diabétesz, a túlsúly, illetve a magas vérnyomás miatt veszik igénybe, ezek pedig szorosan összefüggnek a cukros italok fogyasztásával.
Fokváros egy szegény részében, ahol a lakosság édes életről álmodik cukros italokkal, vizsgálat folyt erről, és ennek következtében 11 százalékos egészségügyi adót vetettek ki a cukros italokra hat évvel ezelőtt Dél-Afrikában, és az eredmények szinte azonnal meg is látszottak: „29 százalékos volt a csökkenés a cukros italok forgalmában, és még ennél is nagyobb a legszegényebb családok esetében, ahol minden cent számít” – mondta a Vital Strategies nonprofit szervezet szakértője a The Guardian tudósítójának Fokvárosban. Hozzátette: „A vásárlás csökkenése miatt jelentősen mérséklődött a kalóriabevitel is a szervezetbe: átlagosan 51 százalékkal.”
Nagy-Britanniában 2018 óta él az adó a cukros italokra, és az eredmény szembeötlő, különösen a fogorvosoknál: 12 százalékkal csökkent a foghúzások száma a gyermekeknél. Már 108 államban alkalmaznak valamiféle cukoradót, de ez még kevés, mert nem szünteti meg a káros egészségügyi következményeket: túlsúly, diabétesz, magas vérnyomás, sztrók stb.
A WHO a múlt év végén közzétett egy jelentést, amely szerint a cukoradóval az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb helyen az alternatívát is megadóztatják: a palackos víz is drága!
Ráadásul a WHO jelentéséből kiderül, hogy sok olyan magas cukortartalmú terméket nem adóztatnak meg, mint például az instant kávé vagy tea.
Dél-Afrikában a kormány eredetileg 20 százalékos cukoradót akart kivetni, de a cukros italokat előállító cégek elérték, hogy az csak 11 százalék legyen. Ezzel pedig az a baj, hogy mértéke csak a legszegényebb rétegek számára elrettentő hatású.
Nagy-Britanniában az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az egészségügyi miniszter kénytelen volt mentegetőzni, mondván: igaz ugyan, hogy a férje a British Sugar főnöke, de ez nem jelent érdekkonfliktust. Az infláció miatt a kormányok amúgy is óvakodnak az adóemeléstől a fogyasztási cikkek esetében, hiszen azt a termelők egyből áthárítják a vásárlókra.
Shu Wen Ng, a University of North Carolina táplálkozástudományi professzora elmondta a The Guardian tudósítójának, hogy milyen hasznos lehet az egészséget károsító ételek és italok megadóztatása: „Seattle-ben a cukros italokra kivetett adóból utalványokat tudtak osztogatni a lakosságnak a koronavírus-járvány idején, hogy egészséges élelmiszereket vásároljanak. Ily módon a szegényebb családok élelmiszer-fogyasztási szokásait egészségesebb irányba tudták terelni. Philadelphiában, ahol már 2017 óta adóztatják a cukros italokat, az ebből befolyó pénzt felvilágosító kampányokra fordítják, melyek elsősorban a négy év alatti gyerekek egészséges táplálkozását tűzték ki célul.”
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.