„Megvédjük az európai piacot és a munkahelyeket” – mondta Ursula von der Leyen Hszi Csin-ping elnöknek Párizsban, arra a vizsgálatra utalva, amelyet az Európai Unió folytat a kínai elektromos járművek exportja miatt múlt október óta. Brüsszel a napokban – a The Guardian értesülése szerint akár a szerdai ülését követően – értesíti Pekinget a tervezett büntetővámokról, amelyekről végső soron a Tanács dönt, így a magyar kormány vétózhat.

Az uniós büntetővámok három kategóriába esnek: az első és legfontosabb a nagy kínai exportőröket érinti – köztük a BYD-t, a világ legnagyobb, elektromos autókat gyártó cégét, amely gyárat épít Szegeden is. Ezeket az Európai Unió október óta vizsgálja azzal az indokkal, hogy a jelentős állami támogatás teszi lehetővé a kínaiaknak az alacsony árakat. A második kategóriába azok a kínai cégek kerülnek, amelyeket nem vizsgáltak olyan alaposan, de együttműködtek az uniós hatóságokkal, és végül a harmadik részt az olyan kínai gyárak jelentik, amelyeket egyáltalán nem vizsgáltak, de a jövőben tervezhetik az elektromos járművek exportját Európába.

A büntető vámtarifák nem túlságosan magasak: 15-30% közé esnek – értesült a Rhodium Group, a kínai piacra szakosodott tanácsadó cég. A BYD számára a 30% nem okozna olyan nagy gondot, mert a méretei miatt így is profitot hozna az export, de a kisebb vállalatok csak nehezen tudnák kigazdálkodni a vámokat. A BYD Dolphin autóját 30 ezer euró alá lőtték be a kínai exportőrök, és ez megijesztette az uniós elektromos autók előállítóit.

„A kínaiaknak jelentős költségelőnyük van” – mutatott rá a Rhodium Group, arra utalva, hogy a kínai munkások és mérnökök még mindig jóval kevesebbet keresnek, mint kollégáik a német autógyárakban. Az európai és amerikai cégek eddig az olcsó kínai munkaerőt a helyszínen használták ki, és értek el milliárdos profitokat, most a kínaiak ugyanezzel kísérleteznek Európában és az Egyesült Államokban. Joe Biden elnök 100%-os büntetővámot hirdetett meg a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy ezekből még egyet sem exportáltak az Egyesült Államokba.

A BYD a futball-Eb egyik szponzora

Peking alaposan megtervezte a zöld exportoffenzívát nem sokkal azután, hogy Párizsban a világ országai elfogadták a globális klímavédelmi programot. A kínaiak tudatosan felfuttatták a zöld termékeket: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok, elektromos járművek stb. Az európai napelempiacot le is aratták, mert ár/érték arány tekintetében az európai cégek nem voltak versenyképesek. Az elektromos járműveknél hasonló a helyzet – állapította meg a Rhodium Group, amely szerint „legkevesebb 40-50%- os, de lehet, hogy még magasabb vám kellene ahhoz, hogy az olyan óriások, mint a BYD ne élvezzenek versenyelőnyt”. Vagyis az Európai Unió tervezett szankciója felpaprikázza a kínaiakat, de nem oldja meg az alapvető problémát: nem szünteti meg a versenyelőnyt.

Közben a kínaiak alaposan megtervezték az exportoffenzívát: ezért lett a világ legnagyobb elektromos autókat gyártó cége, a BYD a 2024-es futball-Európa-bajnokság szponzora.

Brüsszelben a kínai kereskedelemben a derisking a jelszó, vagyis a kockázatok csökkentése, míg az USA-ban inkább decouplingról, szétválásról beszélnek. A különbség nem véletlen: az európaiaknak sokkal több a veszítenivalójuk Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van azon a kínai piacon, amely időközben a legnagyobb lett az egész világon. Ezért mondta azt az Euractivnak Volker Wissing közlekedési miniszter, hogy „nem lenne jó megoldás büntető vámtarifák alkalmazása a kínai elektromos járművekkel szemben”. A német miniszter ezzel szemben „fair versenyt” sürgetett, mert „ez ösztönzi fejlődésre a német autógyárakat”. Ugyanezt hangsúlyozta a Mercedes főnöke Sanghajban, ahova elkísérte a német kancellárt: „a piacvédelem elkényelmesít, nekünk a globális piacon kell megállnunk a versenyt”.

Olaf Scholz, aki nemrég járt Kínában, arra mutatott rá, hogy „a Kínából importált elektromos autók 50%-a nyugati márka”. Említésre méltó, hogy a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik, ahol Elon Musk újabb nagy, elektromos autókat előállító üzemet tervez.

Az Európai Unió 1,6 milliárd dollár értékben importált elektromos járműveket Kínából 2020-ban, 2023-ban ez 11,5 milliárd dollárra emelkedett. Ez az Európai Unió importjának 37%-át tette ki. Kína a német autógyárak legfontosabb piaca, „a BMW exportjának egyharmadát jelenti” – írja a Deutsche Welle.