Az ukrán csomagküldő, amelyben buzog a vállalkozószellem. De mire elég ez Magyarországon?

Nehéz idők jöhetnek Magyarországon az ukrán Nova Postra, amely tavaly nyitotta meg első fiókját Budapesten a Teréz körúton, és indított futárszolgálatot az országban partnerével, az Osztrák Posta tulajdonában álló futárcéggel, az Express One-nal együttműködve.

A 22 éve alapított cég mára 42 ezer munkavállalójával Ukrajna első húsz legnagyobb munkaadója között szerepel. A vállalat először Ukrajnában lett piacvezető, aztán az orosz agresszió hatására 2022-ben megkezdte a terjeszkedést külföldön is, és mostanra több mint 90 saját fiókot nyitott az EU-ban.

Először Lengyelországban jelent meg, hogy kiszolgája az oda menekült ukrán polgárokat, majd a Baltikumban, de mára megvetette a lábát szinte egész Európában, sőt már a brit piacon is jelen van. Céljuk, hogy 2025 végéig 30 országban 200 fiókjuk legyen. (Eddig Ukrajnán kívül Lengyelországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Csehországban, Romániában, Németországban, Szlovákiában, Moldovában, Ausztriában, Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, valamint az Egyesült Királyságban nyitottak kirendeltégeket, és hamarosan indíthatják szolgáltatásaikat Hollandiában és Finnországban is.)

A Nova Post oda ment, ahová ukrán ügyfelei mentek

– állítják, és mivel jelenleg több mint hatmillió ukrán él az EU-ban, így az irány adott. Működésük azonban erősen függ is ukrán vevőiktől, ugyanis ügyfeleik 90 százaléka továbbra is ukrán, annak ellenére is, hogy áraik egyébként megfelelnek a piaci átlagnak.

A Nova Post dolgozói csomagokat szállítanak Donyeck megyében, Lymanban

JOSE COLON / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

A telített magyar piac viszont nem csak azért bizonyulhat kemény diónak, mert a tavalyi 36 ezerről idénre 27 ezerre csökkent a Magyarországon élő ukrán állampolgárok száma, így feltehetően zsugorodó vevőkörrel kellene nyereségesre fordítani a hazai egységet. A cég ugyanis tavaly kevesebb mint nyolcmillió forint bevétel mellett közel 100 millió forintos veszteséget produkált, ezek a számok azonban még betudhatóak az év végi nyitás miatti költségeknek. Azonban nem sok tartalékuk maradt, ezért idén mindenképpen nyereséges működésre kellene váltani, miközben tehát láthatóan fogyott az ügyfelek száma.

Ez viszont még úgy is komoly feladat lesz, hogy a háború kitörését követő évben 40 százalékkal nőtt az e-kereskedelmi forgalom Ukrajnában, a tendencia pedig azóta sem változott. Magyarországon pedig hasonló a helyzet, főleg azon szegmensekben, ahol az árak a hazai terhek miatt drasztikusan emelkedtek, és érdemes külföldről olcsóbban rendelni. A logisztikai piaci verseny abban is segít, hogy az olcsóbb szállítással a külföldről rendelés jobban megérje.

Viszont nem csak a Magyarországon élő ukrán állampolgárok csökkenő száma okozhat nehézséget a Nova Postnak. Az indulás óta további nem várt akadályok is nőttek a hazai postai piacon működő üzleti szereplők elé. Március 28-a óta ugyanis a Magyar Posta csomagküldő szolgáltatását kötelező lett felkínálnia valamennyi hazai üzemeltetésű webshopnak. Ez mindenképp megnehezíti a versenyt, és nem csak az állami vállalat a regisztrált webshopoknak kínált kedvező, 990 forintos csomagautomata-díja miatt. Az új szabályozás többletforgalmat generált a Magyar Postának, így az piaci részesedést happolhat el versenytársai elől.

Pedig a Nova Post már enélkül is egy olyan logisztikai piacra lépett be, ahol rengeteg a szereplő és brutális a verseny. Magyarországon a globális szállítmányozók mellett a hazai és az osztrák posta cégei meghatározóak – akiknek legtöbbje a hazai piacon háztól-házig szállítást vállal, illetve csomagpontokat és automatákat is üzemeltet – emellett számtalan apróbb magyar tulajdonú vállalkozás próbál érvényesülni.

JOSE COLON / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

Magyarországon működő nagyobb futárszolgálatok

• Alzabox, cseh hátterű csomagautomata hálózat;
• DHL, a német posta logisztikai vállalata;
• DPD, a francia posta logisztikai vállalata;
• Express One, az osztrák posta logisztikai vállalata;
• FámaFutár, magyar csomagszállító vállalkozás;
• Fedex, amerikai logisztikai nagyvállalat;
• Foxpost, magyar alapítású, jó helyszíneken elérhető csomagautomaták országos hálózatát működteti, nemrég eladták a cseh Packeta mögött álló konzorciumnak;
• GLS, a brit General Logistics Systems hazai képviselője; 
• MPL, a Magyar Posta logisztikai szolgáltatója; 
• Packeta, 2010-ben indult Csehországban, azóta globális a jelenlétük;
• Sameday, futárszolgálat 2007-ben kezdte tevékenységét Romániában;
• Sprinter, magyar tulajdonban lévő csomagszállító vállalkozás;
• TNT, holland központú multinacionális vállalat, amely 2016-ban egyesült az amerikai Fedex-szel;
• UPS, amerikai logisztikai vállalat, árai egyedi csomagfeladás esetén hazánkban nem versenyképesek. (A részletes lista itt tekinthető meg.)

A felsorolásból is látható, hogy Magyarországon rengeteg csomaglogisztikai cég működik, gyakorlatilag mindenhová szállítanak. Mivel a futárcégek piaca sokszereplős, erősen versengő, a csomagküldési díjak nyomottak, egyáltalán nem lenne szükség állami beavatkozásra. Szó sincs arról tehát, hogy a lakosság érdekében kellene elérhetővé tenni minden webshopban a Magyar Posta csomagküldési szolgáltatását. A Posta szerint az új szabály nem sérti a piaci verseny tisztaságát, mivel a webshopok más csomagküldő cégek szolgáltatását is igénybe vehetik, azt azonban elfelejtik észrevenni, hogy egyértelműen privilegizált helyzetbe kerültek a többi csomagküldővel szemben. Az állami beavatkozás más módon is segíti a vállalatot: 2023-ban 246 milliárd forintos árbevétel mellett 2 milliárd forintos nyereséget ért el, ezt azonban erősen árnyalja, hogy évi mintegy 6 milliárd forint állami támogatást kap.

Amíg tehát a Nova Post terjeszkedni próbál, a Magyar Posta a majd félezer postahivatal bezárása és a tavalyi 2300 fős létszámcsökkentés után megmaradt 22 ezer munkavállalójával is csak törekszik az önfenntartó működés elérésére, amelynek egyik eszköze a logisztikai szegmens állami hátszéllel történő erősítése.

Magyar Posta Zrt. Budapesti Logisztikai Központja

Reviczky Zsolt

Az eddig nagyjából a szabad verseny szabályai szerint működő szektor inkább kapacitáshiányosnak mondható – kevés a sofőr, a jármű, a raktár és a raktáros –, az állami szolgáltató akár kapacitásai bővítésével, díjai csökkentésével, azaz a piaci versenyben is növelhetné részesedését – írtuk már a webshopokat érintő állami szabályozás bevezetése előtt.  

A logisztika nemcsak kiemelt terület az állami nagyvállalatnál, de egyre fontosabb is, ahogy a hagyományos postai szolgáltatások mindinkább háttérbe szorulnak. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a Posta stratégiai partnere a Waberer’s, amely 2023 tavasza óta Tiborcz István miniszterelnöki vő többségi tulajdonában áll. A Tiborcz-féle Waberer’s fejleszti a Magyar Posta új logisztikai központját is, a 25 ezer négyzetméteres csomaglogisztikai központ jövő év végére készülhet el.

A Nova Post viszont várhatóan ennek ellenére sem adja fel. Budapesten belül maga a Nova Post szállít majd, míg partnere az Express One az országos szállításban vesz részt. Ukrajnába történő szállításhoz az ügyfél címén is felveszi a csomagokat. A futárt a NovaPost.com weboldalon vagy a Nova Post mobilalkalmazáson keresztül lehet hívni, mindkettő elérhető magyarul is.

A cégcsoporthoz tartozik a 2021-ben nemzetközi csomagszállításra létrehozott SuperNova légitársaság, az egyetlen ukrán vállalat, amely a háború alatt megkapta a légi üzemeltetői engedélyt. Tavaly Riga és a lengyelországi Rzeszów között heti teherjáratot indított, de már közlekedik transzatlanti járata is az Egyesült Államok és Európa között. Az orosz-ukrán háború kezdete óta aktívan részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban: saját költségükön is százezres számban szállítanak csomagokat a háború sújtotta területekre.

„Az, hogy hozzájárulunk a győzelemhez, stratégiánk első és legfontosabb összetevője”

– állítják magukról.

Nyitóképünkön a Nova Post cég dolgozói csomagokat szállítanak az ukrajnai Donyeck megyében, Lymanban található fiókirodában 2023. augusztus 9-én. Fotó: JOSE COLON / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP