Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Bár a hazai, euróban mért feldolgozóipari kivitel (és persze a hozzátartozó import is) duplájára nőtt 2010 és 2023 közt, a régiós országok e mutatóban is jobban teljesítettek nálunk a vizsgált időszakban: Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szörösére nőtt a feldolgozóipari, euróban mért export – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató.
Az exportáló vállalatok (főleg multik hazai leányai) működése szempontjából különösen fontos tényező a forint árfolyama: forint leértékelődésével az exportáló vállalatok egyre kevesebb euróból képesek finanszírozni a forintban felmerült bérköltségeket.
Nemzeti valutában mérve 2010 óta a régióban a hazai feldolgozóipari munkaerőköltsége nőtt legnagyobb mértékben (főként a magasabb inflációs pálya miatt).
2024-ig, a forintban mért magyar feldolgozóipari munkaerőköltség megháromszorozódott. Második legnagyobb növekmény a lengyeleknél volt, ott 2,5-szeresére nőtt a mutató.
Ugyanakkor
a forint leértékelődése miatt az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség nagyjából párhuzamosan nőtt a régióban:
a cseheknél 105 százalékos, a lengyeleknél 97 százalékos növekményt figyelhettünk meg, míg hazánkban kereken 100 százalékkal nőtt a mutató.
A munkaerőköltség növekedését láthatóan nem a feldolgozóipari munkaerő termelékenységének javulása hajtja. E mutató 2010-hez képest a szlovákoknál 58 százalékkal, a cseheknél 33 százalékkal a lengyeleknél 38 százalékkal emelkedett. Eközben Magyarországon 8 százalékos volt a bővülés. A gyengélkedő hazai adatokat főként az alacsony hozzáadott értékű iparágak előretörése magyarázza.
