szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Annyira árérzékenyek a magyar vevők, és olyan nagy a kínai konkurencia, hogy a magyar e-kereskedők soha nem látott nyomás alatt vannak.

1920 milliárd forintot érhetett el a teljes magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben, ami egy év alatt jóval az infláció fölötti, 15 százalékos növekedés – számolt a PwC az első három negyedév mérései és az utolsó negyedévről szóló becslések alapján. A forgalomból 330 milliárd forintot, azaz 17 százalékot tettek ki a külföldről rendelt áruk.

Az import 2024-ben egyértelműen a növekedés motorjává is vált, mivel a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10 százalékot tudott emelkedni. Az online rendelések negyede csomagautomatákon keresztül jut el a vásárlókhoz, a Temu pedig 2024 legnagyobb vásárlótáborral és rendelési számmal bíró e-kereskedőjévé vált – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadásából. A Temu 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált Magyarországon, és mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

A jelentés nem óvatoskodik a megfogalmazással: azt olvashatjuk benne, hogy „a magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa”. Ugyanis pár éve a magyar piac még szinte kizárólag a Magyarországon működő és néhány más EU-s kereskedőből állt, mostanra „a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben”.

Mindent vinnének
Nikos Pekiaridis / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A Temu modellje, vagyis a „gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat, a vásárlói elvárásokat is megemelte”, úgyhogy a magyar kereskedők szélesebb körű, gyorsabb logisztikával próbálnak versenyben maradni – idézi a jelentés Cserjés-Kopándi Ildikót, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértőjét. A magyar vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg.

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben.

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: 31-31 százalékot tesznek ki a ritkán, valamint a rendszeresen vásárlók, mindkettőnél kicsit többen, 38 százaléknyian vannak az eseti vásárlók. A rendszeresen vásárlókhoz köthető viszont a teljes forgalom háromnegyede.

A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy a magyar vásárlók 54 százaléka mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36 százalék pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!