Kitalálta a Richter, hogyan pótolja „aranytojást tojó tyúkja” 2030-ban megszűnő bevételeit

Hogyan lehet kompenzálni azt, hogy az évtized végén a Richter Gedeon Nyrt. elveszíti egyik fontos bevételi forrását, a cariprazine molekula szabadalma után járó jogdíjakat? Ez az egyik kulcseleme a gyógyszercég tíz évre szóló stratégiájának, amelyet szerdán mutatott be a befektetők és a sajtó előtt. A neuropszichiátriában használt hatóanyag – és különösen az azt tartalmazó, Vraylar néven forgalmazott antipszichotikum – a magyar gyógyszergyártó „aranytojást tojó tyúkja”, szabadalmi védettsége azonban 2030-ban lejár, a jogdíjbevétel elmaradása pedig 8-900 millió dollárral csökkentheti a Richter jövedelmét. Nem csak ez mutatja, milyen sikeres molekuláról van szó: idén csak az Egyesült Államokban 3,5 milliárd dolláros bevételt remélnek a hatóanyagtól. A jogdíjból származó pénz ráadásul „tiszta” bevétel, vagyis ebben az időszakban nem jár költségekkel – ennek pótlása tehát az egyik fontos feladata a cégnek.

A 2035-ig szóló stratégiának ez azonban pusztán az egyik eleme. Mint Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója az újságírók számára tartott prezentáción elmondta, a legfontosabb feladat egy jelenlegi jól működésre alapozva – 2018 óta nagyjából változatlan fizikai infrastuktúra és kisebb létszám mellett megduplázta a cég árbevételét és részvényárfolyamát is – még hatékonyabbá tenni a cég működését. Ennek eredményeként reményeik szerint 2035-re megdupláznák a nem jogdíjból származó bevételeiket.

A cég ennek érdekében meghatározta azokat a területeket, amelyeket erősíteni kíván, sőt, ahol “globális véleményvezérként” látja magát. Ennek már említett kulcsa az, hogy – mint Orbán fogalmazott – „nem akarunk a cariprazine-tól függni, ahogy korábban sem akartunk a szovjet piactól függni”, vagyis a cég nevéhez kötött női és pszichiátriai szereken túl más területeket is erősíteni kívánnak a „megfizethetőség” jegyében. Orbán Gábor kérdésünkre azt is megerősítette, hogy a cég, amely termékeivel jelenleg a világ száz országában van jelen, ezeknek az országoknak a számát sem igyekszik csökkenteni – legfeljebb azt vizsgálja felül, hogy milyen formában – akár közvetítő kereskedőkkel – éri el ezeket a piacokat. Ez összefügg azzal is, hogy több olyan tevékenység is van, amelyet továbbra sem vállal fel a Richter. Ilyen például a nagykereskedelem, az orvostechnikai eszközök forgalmazása vagy a betegellátás – hangzott el.

A stratégia mindenesetre ambiciózus célt vázol fel: az iparágban jellemző 6,5 százalékos növekedéshez képest 7-8 százalékos éves bővülést látnak elérhetőnek, ezt csak megfejelhetik azzal, ha egy új eredeti molekulájuk kap engedélyt, illetve ha akvizíciókkal növekednek.

Ami az előbbit illeti, jelenleg egy – amerikai partnerükkel, az AbbVie-vel közösen fejlesztett – molekulájuk van úgynevezett fázis II. vizsgálati szakaszban, és reményeik szerint jövőre már a harmadik, klinikai fázisba léphetnek ezzel. Ennek fényében azt remélik, hogy mire a cariprazine szabadalom lejár, egy újabb, szintén a neuropszichiátriai területen alkalmazható molekulájuk kaphat engedélyt – és hozhat bevételt.

A növekedés alapja azonban nem csak ez: a női termékeknél vagy a biotechnológiai ágazatban is a bevétel megduplázása a cél. Mint Turek Péter, a női ágazat vezetője elmondta: ezen a téren két tavalyi akvizíciónak hála már originális kutatást is folytatnak, ez is alapot ad arra, hogy Európában a piacvezető pozíciót célozta meg a cél a nőgyógyászati termékeknél. Ami a „general medicines” kategóriáját illeti, itt jelenleg nagyjából 150 generikus molekulából áll a portfólió, a cél itt a lejáró szabadalmak folyamatos keresése – mellesleg itt is a jövedelem megduplázását tűzték ki célul.

A növekedéshez a Richter fontosnak tartja a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítését is, mint Orbán Gábor fogalmazott: „muszáj, hogy ennek helyet csináljunk”. Arra a kérdésünkre, hogy az ágazat erősítését esetleg más tevékenységük vagy a profit kárára tervezik, kiemelte: ha a hatékonyság erősítésével az iparági átlaghoz tudják közelíteni az egyéb költségeit, akkor lesz mozgásterük anélkül, hogy fel kellene adni a jövedelmezőségi céljaikat. (Ennek egyébként része egy vállalás is, miszerint a cariprazine-jogdíjbevétel megszűnése utánra is 200 millió eurós osztalékminimumot határoztak meg.)

A k+f-hez hasonlóan az akvizíciókra is több pénzt szánnak. Mint Orbán elmondta: az elmúlt időszakban évente bő 300 millió dollárt költöttek erre a célra, ennél nagyobb összeget is készek költeni. Fontos azonban, hogy a felvásárolt cégek rövid távon tudjanak jövedelmet termelni – itt megint arra utalt, hogy a jogdíjbevétel megszűnését igyekeznek pótolni.

A Richter néhány napja tette közé a 2024-es eredményeiről szóló jelentését, erről és a cég idei terveiről ebben a cikkben írtunk:

Nyitóképünk: A Richter dorogi gyára. Fotó: Richter