„A háborútól kezdve a szép lassan átalakuló világgazdaságig bármi lehet Trump vámháborújából”

8 perc

2025.04.10. 04:30

2025.04.10. 07:03

Nincs logika abban, amit Donald Trump amerikai elnök tesz a vámpolitikájával, viszont bármit kiválthat vele – mondja Vigvári Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője, aki szerint az a globalizáció, amit ismerünk, bármikor megfordulhat.

Miért érzi úgy az ember, hogy most összeomlik mindaz, ami a második világháború után kialakult a nemzetközi rendben?

A világháború lezárásakor a Bretton Woods-i konferencia volt az, amely létrehozta az azt követő intézményrendszert, de az eredeti intézményekből ma már mindössze kettő él: a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank. Mindkettő Washingtonban működik, és viszonylag jelentős amerikai befolyás érvényesül bennük. Jóval jelentősebb, mint az 1995-ben létrehozott Kereskedelmi Világszervezetben, a WTO-ban, amelynek a szabályrendszerét Trump már az első elnöksége alatt elkezdte felülírni. Amit most siratunk, az nem feltétlenül a Bretton Woods-i időszak világgazdasága, sokkal inkább a nyolcvanas évek végétől, a kilencvenes évek elejétől kialakult világgazdaság. Innen, Magyarországról valószínűleg azért tűnik ez különösen hangsúlyosnak, mert a rendszerváltással mi ebbe kapcsolódtunk be, és a kelet-európai modernizáció nagyban támaszkodik ennek a kilencvenes években létrejött liberális vagy neoliberális gazdasági rendnek az elemeire. Kialakult a globális termelés, idejöttek a multinacionális vállalatok, ők adják a munkahelyeknek és az ipari termelésnek a nagy többségét a régióban. Tehát

a mi szemszögünkből sokkal inkább pozitívként értékelhető ez a folyamat, mint például az Egyesült Államokban vagy a fejlett Nyugaton.

Trump felfüggesztette a büntetővámok alkalmazását, kivéve Kínával szemben

Kilencven napig tíz százalékot fizet minden ország, amíg zajlanak az egyeztetések. Peking viszont 125 százalékot, amíg nem mutat tiszteletet.

De azért a Nyugat sem hanyatlott ettől, ugye?

Nyilván ott is nagyon sokan meggazdagodtak ezen időszak alatt, és nagyon sokan pozitív változásként élhették meg, például mint fogyasztók, mert ez a világgazdasági rend lehetővé teszi, hogy a multinacionális vállalatok a kiszervezett termeléssel, a globális értékláncoknak köszönhetően nagyon olcsón állítsák elő az árukat. Ugyanakkor ebben az időszakban a fejlett Nyugaton elég sok ipari munkahely eltűnt, mélyültek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Nem véletlen, hogy ezekkel a szlogenekkel választásokat lehetett nyerni.

Vigvári Gábor
Kriza Márton

Branko Milanovic dobta be az elefántgörbe fogalmát 2013-ban. Fogta a világgazdaság teljes népességét, és megnézte, hogy a kilencvenes évek óta körülbelül hogyan változott a jövedelmi helyzetük, és azt vette észre, hogy egy elefántra hasonlító görbe jön ki.