Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Az értékteremtés egy hagyma, aminek nagyon sok rétege van, és minél mélyebben vesszük le a hagymának a rétegeit, annál mélyebbre megyünk” – a 444.hu beszámolója szerint így fogalmazott Tiborcz István cégcsoportja, az egyebek mellett a Gellért Szállót megvásárolt BDPST által végzett munkával kapcsolatban az Economx kormányközeli gazdasági lap Money Talks (a pénz beszél) elnevezésű rendezvényén.
A miniszterelnök veje a 444.hu a panelbeszélgetés során – amelynek másik vendége Juhász László, Boston Consulting Group (BCG) kelet-európai vezetője volt – össze-vissza ugrált pozíciói között, a kérdésekre hol a Gránit Bank, hol a Waberer’s tulajdonosaként reagált, a válasza azonban „gyakran össze sem függött a neki magas labdaként feladott kérdéssel”. Amelyek között a politikai beágyazottságára, az apósára vagy első jelentősebb vállalkozására, a később az EU csalás elleni hivatala által is vizsgált Eliosra nem tértek ki.
Orbán Ráhel férje a cikk szerint egyebek mellett olyan kijelentéseket tett, hogy „a csapat a legfontosabb”, illetve, hogy „mi, magyarok kitalálásban és megvalósításban zseniálisak vagyunk, csak eladni nem tudunk”.
Az Index munkatársa is ott járt az eseményen, aki szerint Tiborcz ezen a ponton azt tette hozzá, hogy emoiatt az eladásokhoz több nemzetközi tapasztalatot kell felhasználni, be kell hozni a külföldi szereplők tudását, „mert így sokkal versenyképesebbek tudunk lenni”. Majd felhívta arra a figyelmet, hogy „nem kell feltétlen feltalálnunk a spanyolviaszt”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem kell feltétlen feltalálnunk a spanyolviaszt”.
Ugyancsak az Index szerint Tiborcz azt is mondta, hogy zárt közegben élünk, aminek szerinte részben nyelvi okai vannak: kevesen beszélik a magyart. Arról is beszélt, hogy a BDPST-be új szemlélet érkezett, amikor új külföldi vezetőt igazoltak, ezért úgy véli, „nyitottabbaknak kell lennünk”.
A 444.hu a cikkében azt is megemlítette, hogy Tiborcz és Juhász beszélgetésére két héttel azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálat nélkül elutasította a korrupció a K-Monitor panaszát a BCG által 2020-ban a magyar államnak írt, majd tíz évre titkosított tanulmány ügyében. Tavaly a Kúria is így döntött az ügyben. Mint felidézték, a Belügyminisztérium a koronavírus-járvány első hónapjaiban rendelt tanulmányt a tanácsadócégtől „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról”, amely augusztusra el is készült, á, azonnal titkosították, a korrupció ellen küzdő civil szervezet pedig hiába poereskedett több mint négy évig azért, hogy nyilvánosságra kerüljön a 280 millió forint + áfáért készült dokumentum tartalma.
