„Az értékteremtés egy hagyma, aminek nagyon sok rétege van, és minél mélyebben vesszük le a hagymának a rétegeit, annál mélyebbre megyünk” – a 444.hu beszámolója szerint így fogalmazott Tiborcz István cégcsoportja, az egyebek mellett a Gellért Szállót megvásárolt BDPST által végzett munkával kapcsolatban az Economx kormányközeli gazdasági lap Money Talks (a pénz beszél) elnevezésű rendezvényén.

A miniszterelnök veje a 444.hu a panelbeszélgetés során – amelynek másik vendége Juhász László, Boston Consulting Group (BCG) kelet-európai vezetője volt – össze-vissza ugrált pozíciói között, a kérdésekre hol a Gránit Bank, hol a Waberer’s tulajdonosaként reagált, a válasza azonban „gyakran össze sem függött a neki magas labdaként feladott kérdéssel”. Amelyek között a politikai beágyazottságára, az apósára vagy első jelentősebb vállalkozására, a később az EU csalás elleni hivatala által is vizsgált Eliosra nem tértek ki.

Orbán Ráhel férje a cikk szerint egyebek mellett olyan kijelentéseket tett, hogy „a csapat a legfontosabb”, illetve, hogy „mi, magyarok kitalálásban és megvalósításban zseniálisak vagyunk, csak eladni nem tudunk”.

Az Index munkatársa is ott járt az eseményen, aki szerint Tiborcz ezen a ponton azt tette hozzá, hogy emoiatt az eladásokhoz több nemzetközi tapasztalatot kell felhasználni, be kell hozni a külföldi szereplők tudását, „mert így sokkal versenyképesebbek tudunk lenni”. Majd felhívta arra a figyelmet, hogy „nem kell feltétlen feltalálnunk a spanyolviaszt”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem kell feltétlen feltalálnunk a spanyolviaszt”.

Ugyancsak az Index szerint Tiborcz azt is mondta, hogy zárt közegben élünk, aminek szerinte részben nyelvi okai vannak: kevesen beszélik a magyart. Arról is beszélt, hogy a BDPST-be új szemlélet érkezett, amikor új külföldi vezetőt igazoltak, ezért úgy véli, „nyitottabbaknak kell lennünk”.

A 444.hu a cikkében azt is megemlítette, hogy Tiborcz és Juhász beszélgetésére két héttel azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálat nélkül elutasította a korrupció a K-Monitor panaszát a BCG által 2020-ban a magyar államnak írt, majd tíz évre titkosított tanulmány ügyében. Tavaly a Kúria is így döntött az ügyben. Mint felidézték, a Belügyminisztérium a koronavírus-járvány első hónapjaiban rendelt tanulmányt a tanácsadócégtől „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról”, amely augusztusra el is készült, á, azonnal titkosították, a korrupció ellen küzdő civil szervezet pedig hiába poereskedett több mint négy évig azért, hogy nyilvánosságra kerüljön a 280 millió forint + áfáért készült dokumentum tartalma.