Éves összevetésben húsz százalékkal emelkedett a halálos munkahelyi balesetek száma, tavaly 75 ember vesztette így életét, 13-mal több, mint 2023-ban – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos, 2024. évi munkabaleseti jelentésből kiderül, hogy

• az ismertté vált munkabalesetek száma – 20 400 – enyhe csökkenést, de inkább stagnálást mutat,
• a halálos munkabalesetek száma 20 százalékkal emelkedett, 75 ember vesztette életét a tavalyi évben, szemben a 2023-as 62-vel,
• a legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság,
• tendencia továbbra is, és sokat mondó összefüggés, hogy minél kisebb a cég, annál több halálos munkabaleset történik,
• a 45-64 év közöttiek körében van a legtöbb haláleset, az összes esetszám 62 százaléka,
• ez azt mutatja, hogy fontos a már régebb óta ott dolgozók folyamatos utánképzése, a munkahelyet és szakmát váltók rendszeres munkavédelmi oktatása, a tudásuk ellenőrzése, gyakoroltatása.

Hatékony megelőzési tervre lenne szükség, ám a kormány ezen a téren rossz irányba tart – hívta fel a figyelmet az aggasztó helyzetre a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Zlati Róbert elnök szerint a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés, és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés.

Tavaly és idén több olyan munkavédelmi jogszabályi változás történt, amelyet a MASZSZ hangosan ellenzett. Ilyen volt például egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás”, és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is: a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. Kevés a felderített foglalkozási megbetegedés is, amelynek valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján Zlati szerint nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel. Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök.

Zlati úgy látja, hogy a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak, ami szerencsés, de a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi három helyett elég ötévente elvégezni – a MASZSZ-elnök szerint ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet.

Az elnök kedvező változásnak tartja viszont, hogy a 2024–2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberekre van szükség.

Zlati szerint a rendszer összességében még mindig a következő, súlyos hiányosságokkal küzd:

• A prevenció gyakran alárendelt szempont. A munkáltatók egy része csupán papíron tesz eleget a kötelezettségeinek.
• A munkavédelmi kultúra gyenge. Sok helyen hiányzik a valódi biztonságtudatosság, különösen a kis- és közepes vállalkozások körében.
• A hatósági kapacitások korlátozottak. Bár a munkavédelmi felügyelők elkötelezettek, a létszámuk nem elég a széles körű, rendszeres ellenőrzésekhez.
• A dolgozók képzése és tájékoztatása nem elégséges. Sok munkavállaló nincs tisztában az őt megillető jogokkal és a veszélyekkel.