Négy éve hunyt el Csukás István, akinek a hagyatékát az örökösei azóta sem gondozzák. A kéziratai nem kerültek múzeumba, a Süsüke világot lát televíziós változata sem készült el.
Munkáinak meghatározó csoportját adják a lakóházak, illetve a városléptékű beépítések, melyek kapcsán nem kevés alkotás a posztmodern jegyében született. Vadász György a 90-es évek közepétől a korai modernhez nyúlt vissza; ekkori épületei, közülük is elsősorban az 1996-os New Bauhaus lakónegyed hangsúlyos szerepet játszottak abban, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
A youtuber szerint „legalább a magaskultúra fellegváraiban irthatnák a konzumidióta zabálós hisztériát, de az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Buranát, hogy növelje a büfé bevételét”.
Március 27-én adják át az idei Televíziós Újságírók Díjait.
Hétvégén, 71 éves korában, hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Koncz András Munkácsy díjas festőművész.
Az operaházi büfébotrányhoz hozzászólt a Kossuth-díjas énekes, az érintett előadás szoprán szólistája.
Lehet még érdekes századik alkalommal is, hogy egy balhés diák és egy közutálatnak örvendő tanár összecsap, majd a végén megbékél egymással? Nagyon is: valami varázslat révén ebből az alaphelyzetből hozta ki Alexander Payne az utóbbi idők legszívmelengetőbb filmjét.
A róka című filmben az osztrák rendező, Adrian Goiginger dédapja igaz történetét mutatja be. A háború dacossá tette, nem sokat változtatott az esélyein, addig sem ért sokat az élete.
Bogányi Tibor karmester az intézkedések miatt a jövőben nem dirigálja a darabot.
Vörösmarty Mihály nevéből egy betű maradt ki, az általánost pedig áltanálosnak írták.
A tanári szoba, Ilker Catak idei Oscar-díjra jelölt filmje morális kötéltáncról szól. Az iskola, mint filmek központi helyszíne, korábban is különleges történetek elmesélésére adott alkalmat. Ezekből idézünk fel néhányat.
Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge és A négyzet rendezője azt mondja, bár kommunista anyja révén Marxnak is komoly szerepe volt a neveltetésében, nem tudja letagadni, hogy ma már ő is az általa keményen kritizált elit soraiba tartozik. A Lavina című filmjéből készült, most itthon is bemutatott színházi előadás kapcsán arról is beszéltünk vele, miért a jó erőben lévő férfiak élték túl főleg a Titanic süllyedését.
A dolgok bizonyos szempontból nem igen változtak itthon a hetven évvel ezelőtti állapotokhoz képest - a többi között erről beszélt Spiró György Veiszer Alinda műsorában.
Egy 41 éves férfi a zenekari buszból lopta el az ötmillió forintos hangszert.
Szentmiklósi Tamás, az önjellemzése szerinti „tanár, fordító és író (?)” évek óta Dörmögő című netes jegyzeteiben perel a világgal. Most összegyűjtötte írásait.
Forgatókönyvet, szinkronhangot is tud már generálni a mesterséges intelligencia, és elviekben már képes lehet arra is, hogy az elejétől a végéig összerakjon egy filmet. Nem csoda, hogy már Budapesten is rendeznek fesztivált az AI-filmeknek, amelyekből néhányat most mi is megmutatunk. Hogy mire képes 2024 elején a gép, arról pedig a fesztivál szervezőjét, alkotókat és Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendezőt kérdezzük.
A német rendezőnek a nyolcvanas évek óta szenvedélye Japán. Most új filmjével visszatért oda.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
Krúbi elárulta egy interjúban, hogy nem gondolja, hogy tényező lenne a hatalom szemében, mert ha a kormány tényleg ki akarná őt csinálni, jobb eszközei is lennének rá "három Mandiner-cikknél".
Többek között a Terminátor második részének filmzenéje csendült fel Navalnij temetésekor.
