Értelmetlen korlátozás vagy piaci szükséglet, esetleg a kettő együtt - a digitális jogkezelő rendszerek (DRM) megítélésében nagyok a különbségek. A jogvédett művek terjesztését korlátozó megoldásoknak a felhasználók nem örülnek, szemben a szerzőkkel és a kiadókkal. Tény, hogy 2004 júniusában 800 millió illegális zenei fájl volt az interneten.
Védik a zenét az illetéktelenektől. Letöltők a sorok között © sxc.hu |
Hetente jelennek meg a rendszer tökéletesítéséről, illetve a fogyasztói ellenállásról szóló hírek. A DRM-rendszerek felbukkanása után nem sokkal beigazolódott a félelem, hogy a felhasználók feltörhetik a védelmet. Az elmúlt néhány év hackerhíreinek állandó szereplője a DVD Jon néven elhíresült norvég fiú, aki 1999-ben először az akkor bombabiztosnak hitt DVD-k másolásvédelméről bizonyította be, hogy hézagos, 2003-ban pedig az Apple iTunes zeneáruházának DRM-rendszerét törte fel. Tavaly egy - szintén az iTunes Music Store-t bosszantó - kliensszoftvert "dobott piacra", amely lehetővé teszi, hogy a dalok lejátszhatóak és szabadon másolhatóak legyenek. Tavaly bebizonyosodott, hogy nemcsak a felhasználók, de a DRM rendszerek is okozhatnak károkat. A Sony másolásvédelemmel ellátott CD-ire telepített program ugyanis rootkitet, olyan rosszindulatú szoftvert tartalmazott, amely szabaddá teszi a számítógép adatbázisát a hackerek számára - így a Sony CD-t vásárló, mit sem sejtő zenebarát számítógépeit kiszolgáltatták a feltörőknek. A cég bocsánatot kért és megváltoztatta a védekezés módját, mégis perek tömegével kell számolnia.
Az EU kezdeményezésére tavalyelőtt részletes tanulmányt készítettek a DRM-problémában érintett, legjelentősebb iparági szereplők, a BBC, a Vivendi, a Philips, a Nokia, a Siemens és a Hewlett Packard bevonásával. "Megfogalmazták, hogy a DRM-rendszerek legyenek megbízhatóak, biztonságosak, könnyen kezelhetőek és interoperábilisak, azaz széles körben alkalmazhatóak. Ezekből a feltételekből teljes körűen azonban még egyik sem teljesült" - mondta el a Hálónak Békés Gergely, az Előadóművészek Jogvédő Iroda (EJI) jogtanácsosa. Szerinte ezek a rendszerek egyelőre nem valósítanak meg valódi jogkezelést, leginkább a másolásvédelmet biztosító funkció érvényesül. Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a DRM elsősorban technikai védelmet jelent, nem formálja át a szerzői jogokat.
"Sem a szerzőnek, sem a kiadónak, sem a fogyasztónak nem áll érdekében a DRM használata. Kivétel lehet egy nagy kiadó a jól marketingelt világsztárokkal"- sommáz Bodó Balázs médiakutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója. Az üzleti információk esetén indokolt lehet egy ilyen rendszer alkalmazása, de a kulturális javak környezetében teljesen felesleges. "A DRM-rendszereket szorgalmazók nem számolnak azokkal az alkotókkal, akik számára az internet az önmenedzselés része, az ismertté válás lehetősége - érvel a fiatal kutató, aki a másolásvédelmet a "kulturális közkincs technológiai bekerítésének" tartja.
A jövő zenéje, hogy kialakul-e egy olyan DRM-technológia, amely a terjesztést úgy korlátozza, hogy se a jogokat ne sértse, se a törvény adta szerzői jusst ne veszélyeztesse.
KOVÁCS ANDREA
Kenuzással indította 80 napos túráját Magyar Péter, elsőként Borsodba, a helyben kifejezetten erős Koncz Zsófia körzetébe látogatott el. A Tisza Párt elnökét kérdeztük evezés közben, a helyiekkel pedig a politikai megosztottságról és a választási esélyekről beszélgettünk. Videóriport.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
