Kocsi János kurátor elmondta: dokumentumok szerint a 400-tól 453-ig élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában lakott. Ez adta az ötletet az ősi építmény képzeletbeli másának valóra váltásához, s a tervezésre az alapítvány pályázatot írt ki. A nyertes Haide Tibor építész, aki 6 ezer négyzetméteres területre kívánja felépíteni, főként fából a palotát. Az elképzelés szerint 4, egyenként 28 méter magas torony díszíti majd a különleges épületet, hozzátartozik még egy trónterem, alatta 2800 négyzetméteres pince húzódik majd. Itt kiállítótermek, vendéglátóhelyek működnek majd. Egy időben 2 ezer látogatót fogadhat majd az időutazásra elkalauzoló építmény.

A megvalósításhoz szükséges pénz egy részét EU-s forrásokból teremtik elő, s jelentkeztek hazai és külföldi befektetők is, hogy részt kívánnak venni a projektben - hívta fel rá a figyelmet a kurátor.

Az Attila-vár igazi idegenforgalmi attrakcióvá válhat, annál is inkább, mert a most elhunyt Puskás Ferenc mellett Attilát tartják a leghíresebb magyarként számon a világon - vélekedett Kocsi János. Az elképzelés szerint később szállodák, korabeli falu, Árpád-kori templom épülhet még a vár közelében. Mindez számítások szerint évi 1 millió turistát vonz majd erre a vidékre, s meghozhatja a Budapesttől 60 kilométerre lévő településnek a fellendülését. Ez a környék jelenleg az elmaradott térségek közé tartozik, kevés a munkaalkalom, a vár megvalósítása által viszont egyszerre több száz helybéli lakos juthat majd állandó megélhetéshez - húzta alá a kurátor.