Az írótól szeptember 14-én, pénteken 9.45 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. Gyurkó László 1956-ban mutatkozott be elbeszélésekkel, kritikákkal. 1963-ban a Kortárs, 1964-91-ben a Valóság munkatársa volt. 1970 és 1979 között a 25. Színház, majd a Népszínház igazgatójaként tevékenykedett. Ezután 1986-ig a Népművelési Intézet főmunkatársa, 1983-84-ben a kecskeméti színház igazgatója, 1985-ben művészeti vezetője, 1986 és 1989 között az Új Tükör főszerkesztő-helyettese, 1989-90-ben a Népszabadság szemleírója volt. Az író 1971 és 1985 között országgyűlési képviselőséget is vállalt.

Gyurkó László nevéhez olyan regények, drámák, tanulmánykötetek kötődnek, mint a Faustus doktor boldogságos pokoljárása; a Családi regény; a Halálugrás; A halál árnyéka; a Fociország; a Szerelmem, Elektra; a Pracli Joe az óriástörpék országában; a Szerelmeskönyv; a Megy a gyűrű; A Halasi Magyar Köztársaság csudálatos történetje; Ne ölj rendőrt a szobornál; Az egész élet; A búsképű lovag Don Quijote de La Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűséges halála.

Történelmi háttérbe ágyazva életrajzot írt Kádár Jánosról. Gyurkó Lászlót 1968-ban József Attila-díjjal, 1980-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.