szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Gustave Courbet Femme nue couchée (Meztelen nő fekve) című festményét utoljára 1940-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeum egyik kiállításán tekinthette meg a nagyközönség. Az azóta elveszettnek hitt erotikus kép hamarosan a párizsi Grand Palais-ban lesz látható.

A Le Monde című francia újság szerdán egész oldalas írásban számolt be a Hatvany Ferenc báró gyűjteményéből a második világháború alatt elveszett kép sorsáról. A lap szerint az 1862-ben készült festmény Courbet egyik legszebb és legerotikusabb műve, amelyen egy fehér térdharisnyát viselő fekete hajú, meztelen nő pihen egy ágyon. A Le Monde szerint elképzelhető, hogy a festmény hamarosan túltesz a francia festő A világ eredete című erotikus képének hírnevén.

A váratlanul előkerült festmény - amely jelenleg egy londoni műgyűjtő tulajdonában van - a mű történelmi jelentősége és művészi minősége miatt is a Párizsban október 13-án nyíló Courbet retrospektív tárlat egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. A kép 1913-ban került Hatvany báró gyűjteményébe, az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló A világ eredete című képpel egyetemben. Az 1881-ben az egyik legjelentősebb és legrégibb magyar zsidó bankárdinasztiába született fiatal bárót nem érdekelte különösebben sem a bankszakma, sem a cukoripar, melynek megteremtéséből családja az egyik legnagyobb vagyonra tett szert Magyarországon a XX. század elején. 

Hatvany Ferenc Jean-Paul Laurens párizsi műtermében festészetet tanult, majd realista és impresszionista stílusban kezdett alkotni, s 1908-tól - Ingres, Delacroix, Corot, Chassériau, Manet, Renoir alkotásaival - a XIX. századi francia festészet egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre. De elsősorban Courbet-t szerette. Hatvany budai villájában, a Hunyadi János út 26. szám alatt tárolta gyűjteményét: falait 750-800 festmény borította. Korabeli fotók szerint a most előkerült kép az egyik szalonban volt kiállítva, A világ eredete viszont fürdőszobájának falát díszítette. A képeket számos kiállításon mutatta be a húszas és harmincas években, utoljára 1940-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A második világháború alatt Hatvany gyűjteményének egy részét három budapesti nagybank páncéltermében rejtette el, ahonnan a Vörös Hadsereg Gazdasági Tiszti Bizottsága mindent elszállított.

Courbet aktfestményét azonban - keretéből kivágva - szovjet tisztek egy Pozsony melletti falu orvosának felajánlották fizetségül, amiért ellátott néhány sebesült katonát. A szlovákiai orvos halála után a család felbecsültette az ismeretlen eredetű kép értékét és ekkor bukkant rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli a világban. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben a legnagyobb titokban került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Ám mivel Hatvany Ferenc 1958-ban meghalt, a festmény ma már egy londoni műgyűjtő tulajdonában van.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A Harvard kutatója szerint nem Botticellié az esztergomi falfestmény

Nagy valószínűség szerint nem Sandro Botticelli festette az esztergomi Királyi Palotában talált falképet - mondta Louis Waldman, a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutató Központjának a vezetője pénteken, azt követően, hogy egy nemzetközi kutatócsoport megtekintette az alkotást.

MTI Kult

A világ tíz legdrágább festménye

Alig egy év alatt öt új kép jutott be minden idők tíz legdrágább festménye közé, és kétszer is megdőlt a képárverési világrekord.

MTI Kult

Rekordáron elkelt Raffaello-festmény

Tizennyolc és fél millió fontért (27,4 millió euró) kelt el csütörtök este egy Raffaello-festmény a Christie's aukciós cég londoni árverésén.

MTI Kult

Kalapács alatt Tiziano eddig ismeretlen festménye

Tiziano, a nagy velencei festő egy eddig ismeretlen festményét azonosították Spanyolországban, és a vásznat Madridban árverésre bocsátják. A kikiáltási ár 360 ezer euró - 92 millió forint - lesz.