Amíg lehet
Dózerfesztivál a Kultiplexben

© kultiplex.hu

"...mert még itthon is méltósággal kell megdögleni" - mondotta némi pátosszal a hangjában - amelyet e helyzetben abszolút meg lehet érteni - Bakács Tibor Settenkedő, amikor a nyilvánosság előtt búcsúztatta a Kultiplexet.

Amint arról a hvg.hu is beszámolt, nagyjából a IX. kerület zseniális telekspekulációinak eredményeként csinos gyeptéglák fedik majd a Kultiplex helyét. Ami már csak azért is szomorú, mert a IX. kerületnek és vezetésének olyasféle híre volt a hazai kulturális szcénában, hogy ők bizony előszeretettel csábítják a környékre az alternatív kultúra társaságait és helyeit. Úgy látszik, csak addig tart ez a barátságos fogadtatás, amíg...de ismerjük a sztorit, erről szól e pillanatban a magyar élet, szóval, addig tart a barátság, amíg meg nem jön a lóvé.

Keseregni azonban minek, egyrészt mert úgyis jön a nagy dózer, másrészt mert a független kultúra már csak olyan, hogy felüti fejét a kimarjult fűcsomók között is, túlél konjunktúrát és dekonjunktúrát, polgármestereket és helyi megmondóembereket. Mint a poloska, kiirthatatlan.

Mulassunk hát, amíg lehet, a Kultiplex búcsúfesztiválján. A sorozat beláthatatlan, amit éppen tudni lehet a meglepetésszerűen alakuló programokból, arról itt értesülhetünk:

http://dozerfesztival.blog.hu/

Rock és indie, hip-hop és metál, experimetális és populáris, hosszú filmek és Budapest Shortfilm Fesztivál, közben szól a Tilos Rádió az emeletről, hang, mozgás és kép; minden lesz. Gyere, dózer!

 

...add meg nekünk ma
Mindennapi kenyerünk

© unsertaeglichbrot.at

Lássuk, mi kerül az asztalra! Az a miénk, amit megeszünk. Ilyen és ehhez hasonló mondások merítenek az étkezés tárgyköréből s hivatottak különféle asztali bölcsességeket terjeszteni. No, de. Tényleg mi kerül az asztalra. És főként, hogyan. Az élelmiszertermelés nagyüzemi módjairól idehaza is van némi fogalmunk, de ami felé törekszünk, a nagy és szép Unió hatékonyabban és flottabbul nyomatja ugyanezt.

Ez a film kommentár nélkül mutatja be az európai élelmiszeripar helyszíneit: hatalmas termőterületek, különös gépek, szürreális méretű növények, kattogó szerkezetek, Rideg, ipari körülmények. S közben: élőlények. A gépek mellett emberek, a gépek futószalagjain pedig állatok. Nincs mit tenni. Ez van. Nincs mit tenni? Ez van?
 
Unser täglich Brot; német-osztrák dokumentumfilm, 2005 r.: Nikolaus Geyrhalter

 

Nincs győző
Amerikai gengszter

Russell Crowe, Denzel Washington

 Ridley Scott, még ha azóta nem is mindig ugrotta meg egykori nagy opusza színvonalát, mégiscsak a filmtörténet egyik legnagyobb hatású kultuszművének rendezője. Ez, ugye, a Blade Runner, azaz a Szárnyas fejvadász. Rég volt, de nagyon is igaz volt. Így hát, be kell ülni erre a műre is, hátha. De ha végül nem teljesíti be a beteljesíthetetlent, akkor se legyünk csalódottak. Akkor csak láttunk egy gengszerfilmet Russell Crowe-val és Denzel Washingtonnal, s ez sem kevés egy latyakos, hűvös januári estén.

Frank Lucasra nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőrje volt. Ám amikor főnöke váratlanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletkezett rést, és felépíti saját birodalmát. Zsenialitásának és szigorú üzleti etikájának köszönhetően ő lesz a belvárosi drogkereskedelem ura, tisztább és olcsóbb anyaggal árasztja el az utcákat. Lucas kijátssza a vezető szindikátusokat, és nem csak a megvesztegetések jól kiépített hálózatán keresztül uralja a várost, de ő lesz a legális társasági élet egyik szupersztárja is.

Richie Roberts a becsületes zsaru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvilágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egyenesen a csúcsra tör.

Lucas és Roberts is szigorú erkölcsi kódex szerint él, ez különbözteti meg őket társaiktól, ettől lesznek mindketten magányos harcosok a törvény két oldalán. A két férfi sorsa - de szép! -  összefonódik, ahogy egyre közeleg a leszámolás perce...

American Gangster; amerikai film, 2007; r.: Ridley Scott

 

Abszurd, de nem vicces
V3, azaz valóság a köbön

Hugues Reip, Antoine Desailly és Gerhes Gábor állít ki a ferencvárosi "B galériában. S ha az ajánlónk elején szomorúan azt mondtuk, tűnnek el a nonprofit színtér helyszínei a kerülteből, akkor most megn kell említenünk: a galerista színtér azonban erősödik arafelé, s ez nem rossz, sőt.

Gerhes Gábor magyar részről a "húzónév" a kiállításon; s aki figyeli munkásságát, jól tudja, hogy egyéni szemléletű, fanyar, olykor az abszurd határát is súroló, személyes és mindig nagyon kreatív munkákra számíthat.

Február 2-ig; BP. 2B



A külvárosból a belvárosba
Szerényi Gábor: Rohadások

Ha már abszurd s ha már személyes: egy eddig kevéssé ismert művész izgalmas és tehetséges munkái egy eddig kevéssé felkapott helyszínen! Szerényi Gábor rajzai, grafikái sajátos, rendetlen renddé állnak össze, s miközben az elemek mindannyiunk számára ismerős apróságok, akár talált, "hulladék" rajzok is lehetnek, az egész mégiscsak egyedi és...ne féljünk ezt kimondani, mulatságos kompozíciókat alkot.

A csepeli Nagy Imre Általános Művelődési  Központ ad helyet a munkáknak, de hát hol van az megírva, hogy csak trnedi galériák formálhatják a trendet? Éljen a kánontörés, éljen a fantázia! Szerényi Gábor pedig a külvárosból egyszerre csak könnyen a belvárosban találhatja magát és műveit...ha így folytatja.

febr. 3-ig; Bp., Csepel, Nagy Imre Általános Művelődési  Központ



A MODEM megint belehúz
A történet folytatódik - művészek Van Gogh nyomán

Már megszokhattuk: megakiállításokkal jelentkezik - a Szépművészeti teremtette precedens nyomán - több hazai nagyobb múzeum is. A MODEM most megint nagyon dobna.

Csaknem nyolcvan (!) neves kortárs képzőművész munkája szerepel azon a nagyszabású kiállításon, amely január 15-én nyílik Debrecenben. A történet folytatódik – kortárs művészek Van Gogh nyomában című tárlaton látható lesz a bolgár származású, amerikai akcióművész, Christo egyik műve is. A provokatív alkotó az Amerikai Egyesült Államokban azzal híresült el, hogy természeti környezetben szokatlan monumentális műanyag elemeket épített fel; Európában viszont inkább az „épületcsomagolásairól” ismert: a berni Kunsthallétól kezdve a berlini Reichstagig számos jelentős középületet becsomagolt a munkáival sok vitát elindító művész. A Modemben látható alkotása egy rendhagyó grafikai mű, mely egy lovashintót ábrázol, úgy, hogy a hintó középső részét dróttal odaerősített csomagolás fedi.

március 9-ig; Debrecen, MODEM

Folytassa, Bárka..!
Képzett-társítások

Ha egy sorozat beindul: folytatja másfél éve indult Képzett-társítások című beszélgetősorozatát a budapesti nyócker színháza, a Bárka.

Alföldi Róbert most az egyik legnevesebb magyar képzőművésszel és egy költőből lett prózaíróval beszélget. Harasztÿ István munkáira már a hetvenes évektől jellemző volt ironikus társadalomkritikája. Az a világ, amelyre évtizedeken át sajátos iróniával, szellemesen reagált, az mára elmúlt – miközben például Petőcz András új könyvében, az Idegenek című regényben nagyon is mai a fenyegetettség és a kiszolgáltatottság veszélye. A beszélgetésre, felolvasásra, olykor képek bemutatására és vetítésre épülő esteken mindig hangsúlyos a zene is, olyan zenészek játszanak, akik kreatív módon reagálnak mindarra, ami az esten elhangzik vagy látható. Ezúttal ismét a hazai dzsesszélet két kiválósága játszik: Dés András és Fekete-Kovács Kornél.

Jan.18; Bp. Bárka

Maestro Noise
David Torn Presenz

© Trafó

Ez a nyugodt külsejű úr igencsak különös , olykor durva hangokat képes kelteni hangszeréből. A gitáros, zeneszerző, stúdiózenész és producer nemcsak hangszerének, hanem a gitár-, és effekt-technológiának is mestere.

Új hangzások fejlesztésében vesz részt a legnagyobb hollywoodi filmstúdiók, stúdióberendezés gyártók és sztárok felkérésére. Azon zenészek közé tartozik, akik hangzásukról és játékuk alapján azonnal felismerhetők és széles körben gazdagítják azt az ismeretet, amit a gitárról és annak lehetőségeiről tudunk.

A Grammy díjas művész igazi all-star zenekarral érkezik a Trafóba, akik a legkeresettebb New York-i jazz zenész kör tagjai és részletesebb bemutatásuk egyenként is oldalakat tenne ki. Az együttes jó néhány éve dolgozik ebben a felállásban és külön érdekessége, hogy eredetileg a szintén zenekarvezető Tim Berne együttese volt.

Tornt rengeteg filmhez kérik fel zeneszerzőnek, kreatív közreműködőnek (Nagy Lebowski, Összeesküvés-elmélet, Tibet, Searching for Paradise, The Hoax…) Zenekarvezetőként kilenc lemeze jelent meg olyan közreműködőkkel, mint Tony Levin és Bill Bruford a King Crimsonból, a Zappa dobos Terry Bozzio, Vernon Reid, Elliot Sharp, Chris Botti, de hallhatjuk gitározni Jan Garbarek lemezén is. Producerként, vagy zeneszerzőként megtaláljuk többek között Madonna, David Bowie, Tori Amos, Sting, Laurie Anderson, Jeff Beck, Meshell Ndegeocello, Mark Isham lemezein.

Jan.19; Bp. Trafó

 

Szupergroup - tiszteletből
Michael Brecker emlékkoncert

 Randy Brecker – trombita, Tony Lakatos – szoprán- és tenorszaxofon, Gary Thomas, Rick Margitza – tenorszaxofon, Oláh Kálmán – zongora, Boris Kozlov – bőgő, Adam Nussbaum – dob

Michael Brecker © Müpa

Michael Brecker 2007. január 13-án elhunyt, de életműve megmarad, s tovább él az őt követő szaxofonos-generációk munkájában is. Hangzása, invenciógazdagsága, állandó útkeresése, ahogyan az aktuális jazzstílusok korlátait egyre távolabb tolta, az egyik legünnepeltebb, jazz- és populárisabb berkekben egyaránt a legkeresettebb és a legtöbbek által imitált tenorszaxofonossá tette.

1986-ban kezdődött szólólemez-karrierjét a halála után megjelent, Pilgrimage című album zárta le, melyen megindító mélységeket és magasságokat jár be világhírű társaival, Herbie Hancockkal, Brad Mehldauval, Pat Methenyvel, John Patituccival és Jack DeJohnette-tel.

A mostani emlékkoncert művészeti vezetését Brecker egykori barátja, Németországban élő tenorszaxofonosunk, Tony Lakatos vállalta. A tenoros legenda szerzeményeiből és az általa gyakran játszott kompozíciókból többek közt Oláh Kálmán készít hangszereléseket az erre az alkalomra összeállt nemzetközi sztárcsapat számára. Külön öröm, hogy Michael bátyja, Randy Brecker is elvállalta a közreműködést. Itt lesz még a középgeneráció két kiemelkedő tenoros szólistája, Gary Thomas és Rick Margitza, Brecker egykori ritmusszekcióinak tagjai közül az orosz származású, de szintén New Yorkban élő Boris Kozlov, a „zongorista király” Oláh Kálmán, valamint a Művészetek Palotája színpadára már ismerősként lépő Adam Nussbaum.

Jan. 19; Bp. Müpa