Generation Ecstasy
Berlin Calling

A német techno, vagy elektroszíntér kultfilmje most Budapestre is elérkezik. Budapest Calling? Vagy inkább, interurbán hívás a világ minden tájáról. A filmben kortárs, működő zenészek szerepelnek, s a szereplőgárdának magyar vonatkozása is van: Ickarus barátnőjét Rita Lengyel alakítja. Függetlenek, zenélnek, sem kiadó, sem intézményes háttér nem kell nekik, ez a Myspace- és YouTube -generáció, az önjáró, "csináld-magad" nemzedék sztorija. Önpusztító, mint az összes rock and roll sztori, életes, mint ugyanazok. És egyben európai, de nem angolszász, mint a rock-kultúra nagy mítoszai. Mi kell még, hogy mi is felismerjük magunkat (gyerekeinket?) benne?

Sztorivonal is van, persze, de valahogy nem ez a lényeg: Ickarus a legendás berlini technoszcéna meghatározó DJ-je eyik este a megszokott porok helyett mérgező drogot kap, és egy csúnya trip után a rehabilitációs központban köt ki. Mivel albuma megjelenése késik és barátnője, Mathilde is egyre nehezebben tolerálja életmódját, komoly alkotói válságba kerül, és egyáltalán nem biztos, hogy nyugtatókkal teletömve talpra tud majd állni.
 
német zenés film, 2008; r.: Hannes Stöhr


Hátborzongatóan valós tapasztalat
Mi Vida - Menny és Pokol

Annak, amit látunk, köze van ahhoz, ahogyan élünk. S ez kulcs a művészet megértéséhez - állítja a Műcsarnok, progresszív művészeti válogatása kapcsán.

A spanyolországi MUSAC Európa egyik legizgalmasabb XXI. századi nemzetközi kortárs művészeti gyűjteménye. A most látható nagyszabású nemzetközi válogatás élet és művészet kapcsolatát vizsgálja 36 művész közel 100 alkotásán keresztül.

© Műcsarnok

A Műcsarnok egész épületét betöltő kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy az új évezred művészete életünk tükre, szerves, nélkülözhetetlen része: szerethető és élvezhető.

Test és lélek, értelem és érzelem, fájdalom és szenvedély, rítus és lázadás, apa és fiú, anya és szerető, barát és ellenség, háború és újjászületés, menny és pokol – a kiállítás olyan, kockázatokat is rejtő kalandra hívja a nézőt, melynek során a világ megtapasztalásának e „szélsőségei” egymás mellett, sőt egyszerre, párhuzamaikban és ellentmondásaikban egy időben válnak érzékelhetővé és átélhetővé, vagyis hátborzongatóan valós tapasztalattá.

május 21-ig, Bp. Műcsarnok

Pulttámasztók
Specko Jedno és Cabaret Medrano a Katonában

A Specko Jedno és a Cabaret Medrano zenekarok közös szereplésének ötlete már jó ideje érlelődik a két énekes-dalszerzőben Rutkai Boriban és Kamondy Imrében. Dalaik hangulata, szövegeik, témáik időnként összecsendülnek, kapcsolódnak, reflektálnak egymásra. Párhuzamosan létező, karakteres zenei és képi világuk érezhetően rokon szálaiból „szövetkezik” ez az este.

Az Elszabadulás című műsor meglepetése, hogy néhány akció, zeneszám a Katona József Színháztól véletlenszerűen kapott koncertdátumra, az ex-pirosbetűs ünnepre reagál. A Specko Jedno a zenekar kezdeti éveiben készített munkásmozgalmi dalfeldolgozásaihoz és a Pionír Piknikhez (A Speciál Gizda előadása a Millenárison és a Városi Színházban.) nyúl vissza, míg a Cabaret Medrano a SZOT-üdülők hangulatába és a Velorexen érkező proletárromantikába kalauzol. Sanzonvilág, pultok, kabarék, kocsmák, irónia és lemondás, közép-európai helyi színek: ez mind jellemző a két együttes zenéjének hangulatára.

Rutkai Bori képzőművész, filmes, szövegíró 2003 őszén alapította a Specko Jedno zenei formációt. Morális-rocky, szakrális-induló, death-románc, bigott-tangó, deklarált-funky, bukott-sláger, metál-mulatós, mese-punk, delírium-disco, metafizikus-gyerekdal, fitness-ballada. A Cabaret Medrano-ban balkáni és latin dallamok, tangó és népzene, free jazz és sanzon, ballada és rock’n’roll foszlányok keverednek, hogy végül egy sajátos kabaréhangulatban, presszóérzésben egyesüljön az egész cirkuszi kavalkád.

április 4., Bp. Katona József Színház


Lezúzva
Ektomorf, Replika

A Farkas Zoltán vezette thrash metal gárda a viharsarki Mezőkovácsházáról küzdötte fel magát a világ leghíresebb fémzenekarai közé. Három évvel a legutóbbi, Outcast című kiadvány után What Doesn't Kill Me... címmel kerül a lemezboltok polcaira a csapat új lemeze, melyet immár az AFM Records ad ki, a producer viszont ugyanaz, mint az első nemzetközi sikert elért album esetén: a dán Tue Madsen olyan csapatokkal működött már együtt, mint a Haunted vagy a Mnemic.

Csakúgy, mint az Ektomorf korábbi A38-as koncertjén, ezúttal is szerepel majd a jól ismert 2001-es Terrorista Turné egy másik szereplője is, méghozzá a Replika. A 15 éves jubileumára készülő, debreceni extrém thrash csapatot sokan a hazai színtér egyik legerősebb produkciójának tartják.

A két zenekar tehát Budapesten és Szegeden is együtt játszik, s szintén ott lesz az Ektomorf turné két külföldi vendégzenekara, a német Agressive Fear, a Bread The Moment és a Debauchery is.

április 2., Bp. A38, április 3., Szeged, Garaboncziás


Blues-dub a hajón
Little Axe (USA), Tudósok (HU)

Skip "Little Axe" McDonald emblematikus figura, viszonyítási alap. Ray Charles-hoz hasonló forradalmi megújítója a bluesnak. Képes volt a több mint száz éves műfajt az ezredforduló által támasztott kihívásoknak megfelelően update-elni. Nála blues keveredik az elektronikával, súlyos dobos visszhangok, samplerezett loopok jellemzik az általa kreált világot. Hasonló kaliberű művész ebben a műfajban, mint Lee Scratch Perry a reggae-dub univerzumában.

Bernard Fowler úr személyében viszunt a Rolling Stones vokalistáját tisztelhetjük. Több mint tíz éve ott énekel minden Stones koncerten és minden, azóta megjelent lemezen. Igen, ő az a kétméteres rasta fekete énekes, akit annyiszor láthattunk Jaggerék oldalán. Ráadásul a Stones mellett, azért arra is jutott ideje, hogy közreműködjön Sly & Robbie, Gil Scott Heron, Yoko Ono, Herbie Hancock, a Duran Duran és persze Mick Jagger, Ron Wood és Charlie Watts albumain is. Korábban pedig, mostani zenésztársaival a Tackhead formációt vezette.

Doug Wimbish basszusgitáros már többször megfordult hazánkban a Living Colour tagjaként is és a Jungle Funk produkciójával egyaránt. A világ egyik legfoglalkoztatottabb basszusgitárosaként igazi élmény a senkivel össze nem téveszthető játéka, sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a mainstream popzenétől (pl. Madonna) a legelborultabb kísérleti jazzig mindenben otthonosan mozog.

A csapat negyedik tagja az egyik legtöbbet samplingelt dobos, Keith "The King of the Beat" LeBlanc. Szintén alapító tagja a Tackhead-nek, Wimbish-sel évekig a Sugarhill Records ritmusszekciójaként olyan alapvető felvételeken hallhattuk, mint Grandmaster Flash (Message), a Sugarhill Gang stb. Dolgozott szinte mindenkivel, aki számít (James Brown, Rolling Stones, The Cure, Bryan Ferry, Annie Lennox, Tina Turner, Depeche Mode, Peter Gabriel, Nine Inch Nails...).

április 6., Bp. A38

Figyeljünk oda..!
BenX

Az autizmus 67 millió embert érint világszerte. Magyarországon ez a szám az európai gyakorisági adatok szerint 60 ezerre tehető, azonban a kutatások szerint exponenciálisan nő.  Főként az oktatási rendszerbe bekerülő gyerekek között figyelhető meg ez a tendencia, ami súlyos következményekkel járhat, ha nem történnek meg a megfelelő lépések a helyzet kezelésére. Civil szervezetek a volt és jelenlegi államfők feleségeinek védnökségével április másodikán a BenX című belga-holland játékfilm több moziban történő bemutatásával hívják fel a figyelmet a probléma jelentőségére.

Az autista fiatalok nehéz helyzetét mutatja be nagyon erős filmes eszközökkel és hitelesen a BenX című belga-holland játékfilm, melyben egy Asperger szindrómás, a társadalomba jól integrálható autista diák megpróbáltatásait ismerhetjük meg. A filmet az Autizmus Napja alkalmából kétszer játssza a Kino Mozi, valamint vidéki mozik Pécsett, Szombathelyen, Békéscsabán, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérvárott és Győrött az e-cinema rendszernek köszönhetően.

Ben különleges. Az életét furcsa rituálék szerint éli. A saját világában él, ami egyben egy internetes szerepjáték világa. Ben valódi élete ugyanis valóságos pokol: az iskolában két fiú zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent a fiú számára. Bennek azonban van egy terve, mely egy szóban foglalható össze: gyilkosság. De aztán Ben az interneten megismerkedik Scarlite-tel. A lány felborítja az eredetei elképzeléseit.


Logikán túli kapcsolódások
Képkapcsolatok - Gyerekszemmel

A kortárs magyar művészetben gyakori az a látásmód, amit a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009-es hívószava – Gyermekszemmel – felkínál. Számos fiatal foglalkozik ma is a primer művészi megnyilvánulás, játékos forma vagy struktúra spontán (vagy annak látszó) kifejezésével. Az Inda Galéria kiállítása ezúttal három, egymástól távol működő, és nagyon eltérő módszerrel dolgozó fiatal művészt kapcsol össze a Gyermekszemmel jegyében.
  
A Pozsonyban élő, az USA-ban és Ausztriában nagy sikerrel kiállító Erik Binder a gördeszkás, rapper szubkultúrában él, a grafittik stílusában fest, csorgat festéket kartonra, s ezzel peremhelyzetben lévő alkotói megnyilvánulásokat közelít a magas művészethez. 
 

© INDA

AKA-t (A. Király András) is a public art, az utcaművészet érdekli, de az ő munkái hatalmas léptékben megszerkesztett, az óriásplakátokkal konkuráló falfestmények, padlódíszek. A kiállítás kapcsán két eltérő műtípus valósul meg. Az egyik egy, az Inda Galéria lakóépületének belső udvarára készítendő public art mű (a kiállítás után is megmaradó) szőnyegmotívum, és installációk, amelyek a galéria terében lesznek láthatóak.

 
Szemző Zsófi 2008-ban végzett a MOME Vizuális kommunikáció szakán, a kiállításra helyspecifikus alkotást tervez, ami egy interaktív fali tábla, amelyet személyes történetekké összeálló sokdarabos akvarellsorozat részelemeit feldolgozó kis képek alkotnak.

április 18-ig, Bp. INDA Galéria