szerző:
l-/t
Tetszett a cikk?

Az élet nagy kérdései közé tartozik, meg kell-e nézni minden filmet, amiben játszik Bruce Willis. Eddig úgy nézett ki, nincs mese: meg kell. A világ nem képes magát megmenteni.

Nagy felelősséggel jár, ha valaki egy műanyag bábú életre keltésére vállalkozik. Az ilyesmihez nagy és szenvtelen színésznek kell lenni, különös inspirációra van szükség, ám általában rendkívül magas, már-már arcpirítón magas honorárium jár érte. A Hasbro játékkészítő vállalat pénzköltői úgy gondolták – nem is először –, hogy 130 millió dolláros büdzsét biztosítanak egy olyan termékpromócióra, ami egyáltalán nem páratlan a szórakoztatóipar vezető cégeinek portfóliójában, de még mindig feltűnést kelt, és akkor is bevételt hoz, ha Bruce Willisnek magas a koleszterinje.

©

A G.I. Joe: Megtorlás című film a Hasbro egyik kolosszális sikerterméke, a közelmúltban kicsit bekómált G.I. Joe akciófigurákat kelti életre. A G.I. Joe brand a kezdeti néhány figurából a nyolcvanas évek végére egy több mint 500 különböző karaktert felölelő univerzummá nőtt, ahol a marcona, műanyag bábuk megakadályozzák az aktuálizált gonoszt világhódító-romboló tervének véghezvitelében. Mármint akkor, ha a bábukat mozgatónak van ehhez fantáziája, továbbá kézügyessége a csetepaté levezényléséhez. Amennyiben nincs, a G.I.Joe-k bután néznek a semmibe, porosodnak, és előbb-utóbb elcseréli őket egy gyűrött, de még mindig színes pornóújságra.

A film készítői segítenek újra működésbe hozni a fantáziát. Ez nem könnyű olyan mezőn, ahol A bombák földjén vagy az Argo-akció már kijelölte a főcsapást. Mi jöhet még egy olyan filmben, ami ott kezdődik, ahol általában a filmek véget érnek: a Joe-k kiszabadítanak egy Lenin-sapkás foglyot az észak-koreai munkatáborból, majd Pakisztánban az atombutikból akarnak néhány darabot lenyúlni – igaz, ez nem sül el túl jól. Innen már túlteljesítésre van szükség, a képregénykockák megmozgatása kell, például azoknak, akik eddig úgy gondolták, a Himalája nem alkalmas extrémsport-tevékenyég gyakorlására.

Hogy mégis alkalmassá váljon, ahhoz rengeteg munkaórát felemésztő, a fáradságos képkomponálást megspóroló CGI-re van szükség, mellékesen pedig olyan rátartiságra és a redneckeknek bejövő jófejségre, hogy Észak-Korea kedves vezetőjét a filmben Kiscsávónak hívják. Plusz, ez még merészség is, mert mellesleg, a Kiscsávó pillanatnyilag éppen az Egyesült Államokat fenyegeti, többek közt képüzenetekben is. Egyrészt milyen kár, hogy a Kiscsávónak nincsenek jó CGI-sei, ezért a fenyegetések optikailag a Hasbro nyolcvanas évek színvonalán állnak, de azért a gyerekek figyelmét nem árt felhívni arra, hogy a kiscsávók már a hátsó udvaron vannak. Mutatvány legutoljára a Vörös hajnal bemutatása idején sikerült ilyen jól, akkor egy csomó amerikai tényleg azt hitte, partra szálltak az oroszok. Pánik volt és jó bevételek.

A G.I. Joe: Megtorlásban az USA elnökéből kettő van; jelen időben vagyunk, mégis mindkettő fehér ember. A megválasztott elnököt a pincében tartja fogva a gonosz Zartan, aki az álcázás nagymestere, hasonmás üzemeltetésben a legjobb. A nemzet védelmét ellátó joe-kat a Cobra-sereg tőrbe csalta, az álelnök pedig a világ elpusztítására játszik, méghozzá úgy, hogy a nyolc atomhatalom vezetőjét egy bunkerban megzsarolja, a mutatóujjak a kilövőgombra nehezednek, és. Oroszországot inkább Medvegyev képviseli mint Putyin, ÉK-t a már említett Kiscsávó, tehát nem hazudnak a hírek, a koreai komcsiknak is van már durva pusztításra alkalmas fémcsöve.

Ebben a feszült szituációban – miközben elszámolnak egymással a korábbi filmből megismert jó-rossz hősök – a maradék három G.I. Joe összeszedi magát, és mentorához fordul, akit Joe Coltonnak (Willis) hívnak, és természetesen korábban kiszállt a buliból, a lánctörténeteket kedvelők örömére mondjuk: a Die Hard 5-ből. Az ötvenes Joe gyanakvó ember, testét egy mérettel kisebb cargo-nadrágba zárva hordja (mint mindig), de hajlandó kivételt tenni, ha a haza bajba kerül. Willis a filmben egyetlen közepesen veszélyes mutatványt vállalt, egy korábban többször is begyakorolt rutinmentést – egy pickup platóján randalírozik.

A G.I. Joe elnevezéshez egyébként nincs köze Bruce Willisnek. A G.I. rövidítés az első világháborúig nyúlik vissza, az amerikai hadsereg sok felszerelésén látható az anyagmegjelölő Galvanized Iron felirat. Később ezt váltotta a katonai argóban a Goverment Issue kifejezés, mely aztán a hatvanas években megihlette a Hasbro vezetőségében tanakodókat. A mozinézőknek erről sem kell tudni, csak amolyan érdekes tény. A rendíthetetlen katonákkal kapcsolatos sztereotípiák régebben a féllábú ólomkatonához kötődtek, majd ahogy múltak az évek, jöttek a huszárok, a képzelgések partizánokról, nácikról és partraszállásokról.

A Hasbro jelentős állami támogatást kapott, hogy rendhagyó módon növelje a hadsereg népszerűségét az amerikai lakosság körében. Az első, 1964-es America’s movable fighting man sorozattal vezették be az “akciófigura” kifejezést, elvégre a fiúk mégsem játszhattak Barbie-val és Kennel. Ha mégis, a szüleik pszichológushoz vitték őket. Páros napokon a Hasbrot a militáns buzdítások miatt visszatérően kényelmetlen támadások érik azon pszichológusok részéről, akik páratlan napokon azokkal a fiúkkal kénytelenek foglalkozni, akiket szüleik azért cipeltek hozzájuk, mert Barbie-val és Kennel kezdtek el játszani.

A pacifista irányzatok pressziójának engedve a Hasbro az arculatváltoztatás mellett döntött: a militarista töltetet elvéve Adventure teamre módosította a babák kollektív elnevezését. Ez pár évig így is maradt, majd az újabb harci kedv megjöttével kúsztak vissza a hazafias Real American Hero vagy Stars & Stripes Forever szlogenek.

A nagyüzemi gyártást három különböző, kisszériás prototípus előzte meg: a hagyományos katona, a tengerész és a pilóta karakterei. Egy ilyen ritka, nulladik generációs akciófigura 2003-ban több mint 45 millió forintért kelt el egy aukción. Van tehát előzménye egy olyan ötletnek, amely most az akciófilmben öltött testet – méghozzá 3D-ben. A 3D különösen alkalmas arra, hogy elfedje a filmkészítés közönséges problémáit: az épkézláb történet hiányában hiperaktívvá váló rendezést, a nem létező minőségű színészeket, akik nem játszanak, csak tömegük van, valamint azt, hogy erre valójában az égvilágon semmi szükség nincs.

A készítők ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a Sziklával (Dwayne Johnson) sok jegyet el lehet adni, plusz Bruce Willisszel pedig eleget. Ám mi történne akkor, ha egyszer sokan, azok is, akiknek volt G.I. Joe-gyűjteményük, meg még többen azok közül, akiknek nem, úgy döntenének, ebben az idényben kihagyják Bruce Willist. Vigyázat, ez legalább akkora merészség, mint nem karácsonyozni.

G.I. Joe: Megtorlás

amerikai film

rendezte: John M. Chu

főszereplők: Dwayne Johnson, Bruce Willis, Channing Tatum, Adrianne Palicki, Jonathan Pryce

hvg.hu-értékelés: 2/5

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Washington Post: Orbánék távozása felrázhatja az európai politikát

Washington Post: Orbánék távozása felrázhatja az európai politikát

Bukarest is zár, Temesváron állandó kijárási korlátozás lesz

Bukarest is zár, Temesváron állandó kijárási korlátozás lesz

Pár év múlva gyűrű formájú hotel nyílhat az űrben

Pár év múlva gyűrű formájú hotel nyílhat az űrben