Robert Belleret szerint – ellentétben azzal, amit a Veréb néven emlegetett legenda mindig is állított magáról – az énekesnő valójában egy párizsi kórházban látta meg a napvilágot.

A Le Monde egykori újságírójának könyve a héten jelenik meg Piaf, egy francia mítosz címmel. Kutatásai során Belleret górcső alá vett több mint száz levelet, amelyeket az énekesnő közeli bizalmasának, Jacques Bourgeat-nak írt és mindmáig nem fedezték fel őket.

Az író arra a következtetésre jut, hogy a Piaffal kapcsolatos hazugságokat és féligazságokat a legenda környezete terjesztette, de maga az énekesnő is tovább szőtte őket, hogy táplálja az őt övező mítoszokat.

Kétségbe vonja a szerző Piafnak azt az állítását is, miszerint a második világháború idején az énekesnő hamis papírokról gondoskodott a német fogolytáborok rabjai számára.

Szerinte Edith Piafnak nem voltak politikai meggyőződései, ezért sem habozott beköltözni a nácik által megszállt Párizsban egy olyan lakásba, amely a Gestapo főhadiszállásának közvetlen közelében feküdt – viszont jól fűtött volt.

Egy énekesnő és egy kígyóember lányaként született Piafot valóban nagyanyja nevelte, az író azonban kiemelte, gyerekként Edith minden valószínűség szerint nem kapott vörösbort és nem vesztette el látását szaruhártya-gyulladás miatt, mint ahogy azt mondta.

Noha könyvében Belleret feltárja a csillag "sötétebb oldalát", a Veréb sokszínű tehetségéről és munkakedvéről szóló mítoszokat érintetlenül hagyja. A világhírű sanzonénekes 1963. október 10-én, mindössze 47 évesen halt meg.