Kizárólag zenélésből a magyar zenészek alig negyede tud megélni, az európai átlaghoz képest pedig leginkább a koncertlátogatások terén vagyunk lemaradva – írja a Magyar Nemzet pénteki számában.

A Pro Art megbízásából készített első magyar zeneipari felmérés alapján a lap beszámol arról, hogy a magyar zeneipar legtöbb bevétele és hozzáadott értéke az élő zenéből keletkezik, az élő zenei bevételeket 28 milliárd forintra becsülik. Az élő zene a bruttó hazai termékhez 40-50 milliárd forinttal járul hozzá a vendéglátó-ipari és turisztikai tovagyűrűző hatások miatt.

MTI / Sóki Tamás

Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta, elsősorban a koncertlátogatások számában van lemaradásunk, 727 ezer látogatót kellene visszacsábítani az élő zenei helyszínekre ahhoz, hogy utolérjük az európai átlagot, de ha a kontinens szerte pozitív példaként említett Szlovénia vagy Ausztria szintjére lépnénk, a komplett iparág 20-30 százalékkal bővülne.

Az igazgató szerint idehaza a könnyűzenész-jövedelmeknek 63 százaléka érkezik fellépti díjakból, éppen ezért elengedhetetlen az élő zene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Az összes figyelembe vett jövedelem alapján 8442 magyar zenész szerzett jövedelmet a szórakoztató könnyűzenéből az elmúlt tizenkét hónapban. A szakember szerint elkeserítő képest fest, hogy közülük 2340-en tudnának kizárólag a zenélésből megélni, a többiek zenélésből származó részjövedelme a minimálbér ötödét sem érte el.