Emberek halnak majd meg a Marsért!

Emberek halnak majd meg a Marsért!

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2027-ben leszállhat az első ember a Marsra, ahol évtizedek alatt városok nőhetnek ki, ezer év alatt pedig azt is elérhetjük, hogy ott lélegezhető atmoszféra legyen – véli Stephen L. Petranek, a HVG gondozásában megjelent Az életünk a Marson szerzője. A díjnyertes újságíró szentül hisz a tudományban – és persze az űrrel foglalkozó magáncégekben, amelyek gazdasági okokból könnyedén átvehetik az űr meghódítását a nemzetek kezéből.


 

hvg.hu: A könyve szerint már évtizedek óta megvan a technikánk arra, hogy a Marson ember landolhasson. De mi a helyzet a politikai és a gazdasági tényezőkkel?

Stephen L. Petranek: A politikai ügyek a Marssal kapcsolatban nagyon bonyolultak. Létezik egy 1967-es egyezmény a nemzetek között, ami kimondja, hogy az űr szabadon kutatható, nem vonható egyetlen állam szuverenitása alá sem. Tehát senki sem tűzhet ki zászlót sehova, nem mondhatja, hogy az a terület az ő tulajdona. A Holdat például úgy kezeljük, mint ahogy a Földön kezelnénk egy tudományos kutatóterületet. De közben az USA tavaly elfogadott egy törvényt, ami kimondja, hogy amennyiben eléred a Marsot és valamilyen fejlesztést hajtasz ott végre, akkor elmondhatod, hogy az a föld a te tulajdonod, te használhatod. Ez ellenkezik a nemzetközi megállapodással.

Lehetséges, hogy ki fog alakulni egy technológiai és fizikai küzdelem a Marsért, ami példa nélküli lenne. A Holdért nem versenyzett senki, és nem is igazán akartunk odamenni vagy csinálni vele bármit is. De rengeteg jó űrprogrammal rendelkező ország – ilyen Japán, Kína, Orosz, Franciaország, Indiai vagy az ESA – érdekelt a Marsban, és mind terveznek fejlesztéseket. A Marson nincsenek törvények, olyan mint a vadnyugat volt az USA-ban 150 éve. Nagyon bonyolult és szórakoztató lesz nézni a politikának egy új mezőjét.

Stephen L. Petranek

hvg.hu: És mi van a pénzügyi oldallal?

S. L. P.: Ha a pénzügyi oldalát nézzük, a Marsra nem olyan drága eljutni, mint az emberek gondolják. Egy sikeres marsi expedíció körülbelül 6 milliárd dollárba (kb. 1,6 trillió forint) kerülne és további 30 billióba (kb. 8 trillió forint), hogy egy állandó bázist csináljunk a Marson. Ezek a becslések Elon Musktól származnak, a SpaceX alapítójától. Ez óriási pénz egy magánvállalatnak. De nem egy lehetetlen összeg, amit ne gyűjthetne össze néhány befektető.

Úgy gondolom, a pénzügyi kérdés távolról sem olyan bonyolult, mint ahogy az emberek látják, és nem muszáj, hogy a kormány felelőssége legyen. Éppen ezért jelenik meg egyre több önálló űrügynökség, mert látják az űrben lévő lehetőséget és végre össze tudják szedni a kellő mennyiségű pénzt arra, hogy elhagyják a Földet. Hatmillió dollárba (kb. 1,6 milliárd forint – a szerk.) kerül a Falkon SpaceX-rakéta egy misszióra. Ha ez a rakéta vissza is tudna jönni a Földre, akkor akár ezerszer is felhasználhatnánk. A rakéta üzemanyaga csupán a teljes indítás összegének egy százalékát teszi ki. Az idő múlásával az űrutazás így sokkal olcsóbbá válhat. Így talán nem is fog 36 billió dollárba kerülni az, hogy eljussunk a Marsra és ott egy állandó bázist építsünk.

hvg.hu: Közben viszont még így is rengeteg kérdés van a Marssal kapcsolatban, a víztől kezdve…

S. L. P.: A víz léte nem kérdéses. Rengeteg víz van a Marson, erre az utóbbi két évben jöttünk rá. Ha a Marson lévő összes víz felolvadna, a bolygón egységesen 300 méter magas vízszint lenne.

hvg.hu: Ám ez sem egyszerű jégvíz. A közvélemény egyelőre csak apró felfedezéseket lát, rengeteg tisztázatlan kérdést és ezért nem túl optimisták…

S. L. P.: Az egész könyv célja az, hogy bemutassa: a Marsra szállás valóság, rövid időn belül meg fog történni. Azt például már tudjuk, hogy a SpaceX 2018-ban ledob egy Red Dragon elnevezésű kapszulát a Marsra. Hogy egy magáncég két éven belül letesz egy űrhajót a Marson, ami nagyobb, mint az Apolló, ez óriási teljesítmény.

hvg.hu: Chris Hadfield szerint a Marsa szállás még távoli terv, nem is érdemes egyelőre embert vinni a vörös bolygóra. Ezt pedig nem pesszimizmusnak, hanem realizmusnak tartja.

©

S. L. P.: Ez azért lehet, mert a NASA annyira nem akar eljutni a Marsra. Két éve a NASA weboldalán jelentette ki, hogy jelenleg nincs tervük arra, hogy embert vigyenek a Marsra. Majd kijött a Mentőexpedíció és egy napon belül a NASA igazgatója bejelentette: tervben van, hogy eljuttassák az első embert a vörös bolygóra. Most azt mondják, mindezt 2030-ra elérik. De a NASA nem akarja kolonizálni a Marsot, a tudományos felfedezés érdekli. A magáncégek, mint a SpaceX viszont kolonizálni akarják a bolygót. Ez egy teljesen új fordulat.

Magyarországon forgatták a Marsra szállást

Petranek könyve alapján készül a National Geographic Channel legújabb tudományos drámasorozata, melyet világszerte idén novemberben debütál 171 országban. A 2033-as Marsa szállást bemutató MARS című hatrészes sorozatot Magyarországon és Marokkóban forgatják. A drámai jelenetek mellett, melyekben megismerhetjük a Mars meghódításának első lépéseit és nehézségeit, számos interjút is láthatunk majd tudósokkal és mérnökökkel. A film a csatorna eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója lesz.

Chrisnek igaza van abban, hogy a Marsot elérni nehéz dolog. Az űr valóban kőkemény tudomány. De igazából már minden technológiát kifejlesztettünk arra, hogy elérjük a bolygót. Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyű feladat lenne. A Mars ezerszer messzebb van a Földtől, mint a Hold. Valóban kihívás lesz, és emberek fognak meghalni. Ezért is feltételezhető, hogy a privát cégek előbb fogják vállalni a Marsa szállást, mert a NASA nem vállalhatja emberek halálát.

hvg.hu: Mi lesz a Mars után?

S. L. P.: Az Európé és a Titán (A Jupiter és a Szaturnusz holdjai, mindkettőn elképzelhető mikrobiológiai élet – a szerk.) felderítése nem csak egyszerűbb, de érdekesebb is lehet az emberek számára a Mars után. De utána távolabb kell tekintenünk. Az emberiség számára a Mars csak gyakorlat arra, hogyan költözhetünk el egyszer a Földről. Egyszer el kell majd hagynunk a Naprendszert, az emberiség nem élhet itt örökre. A következő nagy lépés, hogy rájöjjünk, hol van a következő Föld, ami természetes lakóhely lehet, amit nem kell azzá alakítani. A Mars egy gyakorlat arra, hogy egy űrutazós társadalom legyünk. De a következő lépés nem a mi Naprendszerünkben van. Még itt is vár ránk felfedezés, sokat fogunk megtudni a csillagrendszerünkről. De nem ez a következő lépés. Hanem az, hogy találjunk egy Földhöz hasonló bolygót, ami nincs túl messze, hogy elérjük.

hvg.hu: Mi van a Földdel? Azt már felvázolta, hogy mi fog a Marson történni az emberekkel, de mi van az anyabolygóval?

S. L. P.: A Föld egyik problémája az, hogy itt  nagyon komplex az élet. 190 ország van a Földön, 190 különböző nézőponttal és érdekeltséggel. A Marson az életet több nemzet fogja közösen megalapítani. Az oroszok, a kínaiak, az indiaiak és a japánok mennek majd a Marsra, de sok más ország fog még űrprogramot fejleszteni, és ők is a Marsra fognak koncentrálni. Rendkívül sok problémát azért nem tudunk megoldani a Földön, mert annyira komplex itt az élet a sok társadalom miatt. De a Marson mindannyian ugyanazokra a problémákra koncentrálunk majd, és meg fogjuk őket oldani.

"Az ember, aki először repül a Marsra, már megszületett"

A marsi című könyvet és annak Mentőexpedíció című filmváltozatát épp most rajongják körül, többek közt azért, mert a sztorijuk valós tudományos alapokra épül, az Európai Űrügynökség főfelügyelője például tanácsadóként vett részt a filmben, miközben azért kompromisszumokat is kellett hozniuk a feleknek. De mennyit tudunk valójában arról, hogy milyen hatása lenne az emberre egy Mars-missziónak?

Hozzászólások