Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hiába került néha célkeresztbe Orbán Viktor vagy Kiss László, a Krétakör legújabb előadása, a Bánk Bán ACT nem az itthoni közéleti szennyes kiteregetése. Schilling Árpád hazai aktivistákkal létrehozott berlini projektje arról a Magyarországról szólt, amely "lakóinak" a nemzeti identitás nem más, mint a küzdelem e hely jobbá tételéért.

Európa halott – olvasom a Spiegel legfrissebb címlapján. Megmosolyogtató ez a hangzatos kijelentés olyan magyar aktivisták körében, akik egy színházi előadással épp azzal a küldetéssel jöttek Berlinbe, hogy a németek szemébe mondják: az egyre komikusabb fordulatokat vevő Brexiten túl talán le kellene ülni, nem nagy megoldásokat keresni, hanem csak beszélgetni. Nem elvont fogalmakkal Európa jövőjéről, hanem az európaiak jelenkori problémáiról, kérdéseiről. Mert ugyan a közös európai idea lehet tényleg halott (a szociális, egymással szolidáris unió lehetősége legalábbis most elég valószerűtlennek tűnik), de attól még a közös gondolkodás lehetséges.

Mondjuk, beszélhetünk arról, hogy ők mit gondolnak Kelet és Nyugat különbségéről: tényleg amolyan másodrangú európainak tartják a posztszovjet országok polgárait? Vagy, hogy a hétköznapjaikban is olyan toleránsak a berlini török közösséggel, amikor ellepik az utcákat egy győztes Eb-meccs után?

©

Észrevétlenül is a demokráciát gyakorolták

Azonban a kérdések feltevéséhez küzdelmes és vitákkal tarkított úton jutottak el a Krétakör legújabb projektjének, a Bánk Bán ACT-nek a tagjai. Nem is a nemzeti operát újraértelmező előadás, hanem az alkotói folyamat maga volt a nehezebb feladat a többségében színpadszűz aktivistáknak, akik a közös munka előtt nem is ismerték egymást. A hagyományos színházi próbáknál jóval demokratikusabb módon zajló alkotótáborok nem múlhattak el konfliktusok nélkül, így viszont pont azt gyakorolhatták, amit a napi munkájuk során is alkalmazhatnak: mikor kell értelmes kompromisszumokat kötni, hogyan lehet elkerülni a hiteltelenséget, az őszintétlenséget. Innen nézve érthető igazán, miért vállalta a rendezést a színháztól egyre inkább az aktivizmus felé forduló Schilling Árpád.

Olvassa el a cikkünket az előadás előzményeiről:

Magyarországon semmi sem változott a XIII. század óta?

Mi a párhuzam Bánk önsajnálata és a német megszállás emlékműve között? Felfedezhetőek-e közös jegyek a Kiss Lászlót védő vélemények, a gólyatábori erőszakot eltussolók és Bánk áldozathibáztatásában? Új, berlini bemutatóra készül a Krétakör, méghozzá az első hallásra elég meglepő választásnak tűnő nemzeti opera újraértelmezésével, civil aktivista szereplőkkel, és belekérdezős, provokatív punk attitűddel.

Bánk Bán ACT

Szereplők: Aradi Hanga, Balogh Orsolya, Básthy Ágnes, Birta Dominika, Fuhl Dániel, Kovács Dezdemóna, Szarka Alexandra, Szalai Szabolcs, Wynne-Hughes Arabella

Rendező: Schilling Árpád

Projektvezető: Papp Réka Kinga
Projektkoordinátor: Papp Dóra
Zene: Darvas Kristóf, Eörsi Sári, Eckhardt Fanni
Dramaturg: Miron Hakenbeck, Bíró Bence
Vizuál: Tóth-Ridovics Máté

A legnagyobb kérdés azonban így is az volt, hogy nem tűnik-e majd a berlini közösség számára túl direktnek, erőltetettnek az előadás második része, amikor az aktivisták beszélgetésre invitálják a nézőket. A három előadás alapján úgy tűnik, megérte a legvégsőkig csiszolni ezt a részt, mert az ötlet bejött. A közönségből például volt, aki a prostitúció legalizálásáról (amelynek szabályozása épp idén változik Németországban) osztotta meg kételyeit, de volt, aki a berlini lakhatási problémák miatti feszültségek egyik lecsapódásáról, az Airbnb-lakások elfoglalásáról mesélt. Az előadás utáni kötetlen beszélgetéseken pedig újabb és újabb tippeket kaptak a magyarországi oktatás, lakhatás javításán dolgozó aktivisták.

Az ACT premierje előtt még kissé homályosnak tűnt Schilling Árpád mondata, hogy nem a civilekkel csinált színház érdekli, hanem hogy civilekkel küzdjön egy élhetőbb társadalomért. Ám amikor a Bánk bán félóra alatt lezavart átértelmezése utáni beszélgetés alatt eltűnt a néző-előadó viszony, mindenkinek leesett, hogy nem színházba, hanem egy olyan helyre csöppent, ahol kíváncsiak a véleményére. Persze az interaktív fordulat az általában passzivitáshoz szokott színházi néző nagy félelme, de a szereplők már az első percektől olyan felszabadult, mindenféle színészkedéstől mentes légkört teremtettek a színpadon, hogy hamar elnyerték a teremben ülők szimpátiáját. Ahogy a próbák alatt egy ízben Schilling Árpád fogalmazott, a bénaság volt az erősségük, ezért is hasonlított néha egy magyar közéleti Benny Hill Show-ra a Bánk Bán átértelmezése.

©

A lényeg persze nem az volt, hogy az est végére magyar aktivisták a berlini közönséggel karöltve megoldást találjanak az összes felvetődő problémára, és kézenfogva induljanak az Európai Parlamenthez. Inkább csak maguknak és az ott ülőknek bizonyították, hogy a politikai, társadalmi szerepvállalás, véleményformálás nem csak a nagyok dolga, nem kell hozzá semmiféle Parlamentben ülni.

Nemzeti giccstől a valódi nemzeti identitásig

Pedig az ACT első fele után a nézők akár félre is érthették volna az előadás célját. Az első rész ugyanis az aktivisták saját Bánk bán-értelmezéséből állt össze, ami úgy hatott, mintha egy ország szennyesét tolták volna a nézők arcába. A Hazám hazámra az internet tax vagy az illiberal democracy kifejezések kántálása felelt, miközben a nemzeti giccs legszebb pillanataiból (a nemzeti lovas színháztól, a sámándobon keresztül egészen a Kerényi Imre által megrendelt festményekig) összevágott videómontázs tette még komplexebbé a nyitányt. De egy-egy játékosan előadott jelenet után a magyar feleségbizniszről, vagy a honi oligarchák működéséről is gyorsan képbe kerülhettek a nézők, akiknek arcán végig a döbbenet és az elszörnyedés váltakozott.

A előadás végére már eltűnt a néző-előadó viszony
©

„Nem azt várjuk mindezek után, hogy megmentsetek minket” – mondta az előadás szereplője/moderátora, Papp Réka Kinga, miután lement a Magyarországról elég aggasztó képet festő rész, és a több mint kétórás operát öt percbe sűrítő zene, a Bánk Bán.zip, Darvas Kristóf előadásában. A fórummá alakuló előadás végére tényleg világossá vált minden jelenlévő számára, hogy az egészet nem a Bánkra jellemző önsajnáltatás miatt kellett végignézniük. Pont az aktivisták dühe, majd a nézők felé irányuló kíváncsisága tette egyértelművé, hogy a tettrekészségüket akarták az előadással demonstrálni, nem az ország a külföldi sajtóban amúgy is népszerű témának számító ügyeit akarták még egyszer a nézők torkán lenyomni.

Így kapott egészen konkrét, húsbavágó jelentést a nemzeti opera és az egész berlini est témájául szolgáló, a mostanra pátoszos, avíttas fogalommá váló nemzeti identitás. Az ACT nézői úgy távozhattak, hogy Magyarország nem egyenlő a sajgó szívvel meg a kínzó önváddal, és a német sajtóban is sűrűn prezentált politikusainkkal. Ezért már megérte.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!