Leonardo da Vinci  – Salvator Mundi

A Christie's tavaly november 15-ei New York-i árverésén az addigi aukciós világrekord két- és félszeresét, 450,3 millió dollárt adtak a Leonardo saját kezű munkájaként csak néhány éve elismert, kis méretű Megváltó-portréért. A valódi vevő kilétére néhány héttel később derült fény: az aukciósház által – tévesen – a reneszánsz mester utolsó magánkézben lévő alkotásaként prezentált festmény végül az Egyesült Arab Emírségek kulturális és turisztikai hatóságának birtokába került (más jólértesültek a szaúdi trónörököst sejtették vevőként), és az ígéretek szerint hamarosan látható lesz a tavaly novemberben megnyílt Louvre Abu Dhabiban.

Csi Paj-si (Qi Baishi) – tizenkét tájkép

Az év második legmagasabb aukciós ára a Poly Beijing árverésén született decemberben, megerősítve Kínának az elmúlt években a műtárgypiacon is kiépített hatalmi pozícióit. A kínai gyűjtők többsége továbbra is főként a sok évszázados hagyományokat továbbvivő, tussal készült, kalligrafikus elemekben gazdag tájképeket kedveli, amelyeknek az 1864 és 1957 között élt Csi Paj-si volt az egyik legnagyobb mestere. Munkáival a Magyar Nemzeti Galériában 2015-ben a hazai közönség is találkozhatott. Egy tizenkét panelből álló, 1925-ös tájképsorozata most 140,8 millió dollárért kelt el; kínai művész munkájáért még sohasem fizettek ennyit.

Jean-Michel Basquiat – cím nélkül

Sokáig evidenciának számított, hogy Andy Warhol a legdrágább amerikai művész. Tavaly május óta azonban az 1988-ban, alig 28 évesen elhunyt Basquiat-é e cím, akinek 1982-es, koponyát ábrázoló monumentális munkájáért 110,4 millió dollárt adtak a Sotheby'snél New Yorkban. Az aukción korábban még sohasem szerepelt, 1984-ben szerény 19 ezer dollárért gazdát cserélt festmény új tulajdonosa a 14. leggazdagabb japán üzletember és az ázsiai szigetország egyik legismertebb műgyűjtője, a vagyonát online divatáru-kereskedelemmel megalapozó Maezava Juszaku, aki a szülőhelyéhez közeli Csiba városban tervezi felépíttetni a gyűjteményének, benne a legfrissebb szerzeménynek otthont adó múzeumot.

Tihanyi Lajos – Pont Saint-Michel

Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály után Tihanyi Lajos a harmadik magyar festő, akinek képe aukción átlépte a 200 millió forintos határt. 1908-as párizsi festményéért a Virág Judit Galéria téli árverésén 220 millió – jutalékkal együtt 264 millió – forintot fizettek. A szenzációs ár már érett; a XX. század első évtizedeinek avantgárd irányzataihoz sorolható, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó munkák iránt mind nagyobb a kereslet. Már a 2016-os árlistát is Tihanyi vezette – akkor a most új életműrekordot felállító mű párdarabja kelt el 170 millió forintért. A 30 százalékkal magasabb árat a tovább élénkülő kereslet mellett az indokolja, hogy a mostani festménynek a hátoldala is egy értékes Tihanyi-munkát rejt: az egy évvel korábbi Ádám és Évát.

Csontváry Kosztka Tivadar – olasz halász

A hazai művészeti aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 100 millió forintról indult a licit Csontváry 1901 körül született festményéért a Virág Judit Galéria már említett árverésén. A taorminai képet a műkereskedelemben történt 2009-es felbukkanása előtt csak egyszer, a Fränkel Szalon legendás 1936-os kiállításán mutatták be; a második világháború után az életmű kutatói sokáig abból indultak ki, hogy az egykor Neményi Bertalan gyűjteményében őrzött Olasz halász is a szovjet hadsereg által elhurcolt műkincsek közé tartozik. A művész korai periódusának egyik legjelentősebb alkotása 140 millió – jutalékkal 168 millió – forintért kelt el, ami a Csontváry-életmű negyedik, a tavalyi aukciós évad második legmagasabb hazai ára.