Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gátlástalan NER-lovag, a privatizáció során meggazdagodott baloldali oligarcha és a milliárdosok inasává lett pedagógus – fájóan ismerős alakokat zár össze egy alpesi villába a hatalom pusztító természetéről szóló új regényében Kepes András. Az író-tévés szerint nincs veszélyben a nyugati kultúra, csak egyes csoportok politikai érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák. Hogy jön ide a pornográfia? Miért néma a próféta? Lehet-e még érvekkel meggyőzni embereket? Interjú.

hvg.hu: Az Istenek és emberek hasonlóan épül fel, mint egykori tévéműsora, a Desszert. Három szereplő (itt három házaspár) jókat eszik, miközben az asztalnál beszélgetnek. Ez volt a minta, amikor elképzelte a regényt?

Kepes András: Nem csak a Desszertben volt három vendégem, a Tövispuszta című regényem is három családról szól. Szeretem a dolgokat minimum három oldalról megvizsgálni, mert nem hiszek az egylövetű igazságokban. Mindig érdekes, hogy a különböző igazságok mit kezdenek egymással. De a Desszerttel ellentétben, ebben a regényben a természet is beleszól a vitába. Mert a természetnek is van igazsága, naponta érzékeljük a globális felmelegedést, az elsivatagosodást, a hurrikánokat, az emberi életre alkalmas területek csökkenését, az egyre több lavinát, amely a hőseimet is csapdába ejti, és ha nem ismerjük fel a természet törvényeit, akkor kegyetlenül megbüntet érte.

hvg.hu: Három szereplője nagyon valóságosnak tűnik. Szinte rá tudnánk húzni egy-egy ismert figurát mind a pártállam szétesése idején, baloldali támogatással meggazdagodott figurára, mind az utóbbi tíz évben viharos gyorsasággal meggazdagodott, a kormánynak kommunikációs és kampánytanácsokat adó NER-lovagra. Korábban azt nyilatkozta, hogy ma már nem lehetne olyan beszélgetéseket összehozni, mint a Desszertben, mert egyáltalán nem hallgatjuk meg egymást. Azért regényben mégiscsak összehozható két, politikailag eltérő oldalhoz tartozó ember?

K. A.: A regényem hősei fiktív karakterek, de ha valóságosnak tűnnek, az jó jel. Azt jelenti: sikerült hús-vér figurákat teremteni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy összehozhatók-e, mondjuk egy asztal mellett ezek az emberek, nos, ha az érdekük úgy kívánja, politikai oldaltól függetlenül összejönnek ők a valóságban is, legfeljebb nem a képernyőn. A regényben a friss milliárdos is azért érkezik a svájci luxusvillába, mert szeretne beszállni egy üzletbe, amit a másik tart a kezében. A regény egyebek között a hatalom és a kapzsiság pusztító természetéről szól, ami nem csak a politikában, hanem a különböző intézményekben, az üzleti életben, kórházakban, színházakban vagy akár a családi hierarchiában is rombolja a barátságot, a párkapcsolatot, a szexualitást. Mert az emberek a hatalomért és a vagyonért kénytelenek eldobni a hagyományos közösségi értékeiket és a lelkiismeretüket. A regényben az egyik milliárdos a művelt munkáskultúrát, a másik a paraszti és a polgári kultúrát vetette el az anyagi érdekekért. Mondhatnánk, hogy ez Magyarország, de ugyanilyen folyamatok a világon ma már sokfelé lejátszódnak, a környező volt szocialista országokon kívül, Törökországtól Venezueláig, Olaszországtól, Ausztrián át lassan az Egyesült Államokig. Tudományosan bizonyított, hogy a hatalom komoly agy- és személyiségkárosodást okoz. Az egészséges ember az empátiájával tájékozódik a környezetében, aki hatalmi helyzetben van, viszont úgy érzi, nincs szüksége empátiára, és elveszíti az igényét, hogy másokra odafigyeljen. Ez az elbutulás folyamata. A hatalom paradoxona, hogy ezek az emberek éppen azt a képességüket veszítik el, ami hatalomra segítette őket, szorongani kezdenek, és elpusztítják a környezetüket. A hatalom legnagyobb vesztesei mindig azok, akik feltétel nélkül hisznek abban, mert a többiek legalább automatikusan védekeznek.

©

hvg.hu: A regénybéli harmadik házaspár is ismerős lehet: egykori pedagógusok, akik ma az oligarchák mindeneseként – szakácsaként, takarítójaként, gondnokaként – szolgálnak. Cseh Tamás dalában még kukát guberált az idős latin-angol tanárnő, önnél már inasként szolgál a milliárdosnál annak egykori középiskolai tanára. Ez egyfajta pedagógus-életpályamodell?

K. A.: A valóságban is ismertem egy kiváló tanárt, aki mellékállásban takarítani járt házakhoz. És egy szép nap, amikor becsöngetett a megrendelőhöz, egy diákja nyitott ajtót. Ézsiás Benedek bölcs, profetikus alkatú karaktere azonban sok figurából van összegyúrva. Egy gondolkodásmód és értékrend képviselője.

hvg.hu: Aki egyébként – mint az el is hangzik – egykori diákjának, a baloldali oligarchának most az élő lelkiismerete is.

K. A.: Mindenkinek szüksége van külső kontrollra, ha nem akar eltorzulni. A demokratikus társadalmakban ez a jogrend, a fékek és ellensúlyok rendszere, a civil társadalom, az ellenzék és a független sajtó. De még a bölcs királyok is tartottak maguk mellett udvari bolondot: valakit, aki nekik is a szemükbe mondhatta az igazságot, mert ahogy a regényben az egyik karakter mondja: az a király, akinek nincs bolondja, maga bolondul meg. A házigazda milliárdos tisztában van vele, hogy már elvesztette az önreflexióját, és most egykori tanára lelkiismeretét béreli, pénzért.

hvg.hu: Ez az extanár (modern udvari bolond) agyvérzés miatt afáziás, alig tud beszélni. Miért némította meg?

K.A.: A próféták ékesszólók voltak, mégsem hallgatott rájuk senki! Gondoltam, akkor amúgy sincs értelme, hogy beszélni tudjon. Ellenpontja a regényben a NER-oligarcha, a kommunikációs guru, aki a saját feleségével sem tud szót érteni. Mert azok sem értik egymást, akik tudnak beszélni. Számomra ez a regény a kommunikáció képtelenségéről is szól.

©

hvg.hu: A regényben a férfiak vannak előtérben, noha a feleségeik talán sokkal jobban megértik egymást, akár intim titkaikat is feltárják egymásnak. Ez is egyfajta társadalomkritika?

K. A.: Begyöpösödött macsó kultúrában élünk, ahol a többség lenézi és elnyomja a nőket, ezek a férfiak nem értik, hogy van egy nagyon fontos tudás, amit csak a nők tudnak. Ha ezt megbecsülnénk, jobb lenne a világ.

hvg.hu: A NER-lovag Sárády felveti, hogy a demokrácia, a liberalizmus csak valamiféle lila, értelmiség ábránd, nem jött be. Ismerős gondolatmenet manapság.

K. A.: Ezt a véleményt naponta halljuk egyes politikusok megnyilvánulásaiban és értelmiségi vitákban. A regényben is egy vita során kerül szóba. A liberalizmust sokan összetévesztik a neoliberalizmussal, ami mellesleg konzervatív ideológia, vagy a szabadosággal, ami meg nem is tudom, micsoda. Holott a klasszikus liberalizmus a zsarnokság és kiváltságok megszüntetését, a jogegyenlőséget, a magántulajdon és az egyén tiszteletét, a mindenki számára elérhető tudást jelentette. Petőfi ezt gyönyörűen fogalmazta meg A XIX. század költői-ben: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán...”. Vajon ettől rettegnek a liberalizmus ellenzői? Ilyenkor Petőfi, Kossuth, Deák Ferenc, Eötvös József, Bibó István, a magyar liberalizmus nagy alakjainak a neve valahogy nem kerül szóba. A liberális demokráciák ellenzői is, miközben azt állítják, nem hisznek már a nyugat-európai társadalmakban, azért a pénzüket ott fektetik be, azokkal a multikkal üzletelnek, a gyerekeiket oda küldik egyetemekre, oda járnak bevásárolni. A lelkük mélyén ők is pontosan tudják, hogy az a rendszer működőképes és versenyképes, ott születnek a tudományos eredmények, a technológiai vívmányok. A világ, ha vargabetűkkel is, abba az irányba halad, csak egyes csoportok politikai, anyagi, hatalmi érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák.

hvg.hu: Biztos, hogy ebbe az irányba halad a világ?

K. A.: Igen. Biztos. Vannak átmeneti válsághelyzetek, mint most is, de a nyugati típusú társadalmak jelentős része sokkal stabilabb, mintsem hogy egy ilyen kitérés alapvetően megingatná. Mert a demokrácia – szemben a totalitárius rendszerekkel – képes kijavítani a saját hibáit. Erre találták ki. A világ, a modernizáció a pénzügyi, a gazdasági, a tudományos, az energetikai együttműködés irányába halad. A globális problémák – a klimatikus katasztrófa, az energiaválság, az éhínség, a túlnépesedés, aminek következménye a terrorizmus és a migráció – csak globálisan oldhatók meg.

hvg.hu: A Tövispusztát a XX. század regényének aposztrofálták, az Istenek és emberekre lehet mondani, hogy a XXI. század regénye?

K. A.: A regény egyik kritikusa mindenesetre ezt állította. A Tövispuszta kerettörténete egy temetés, ez alatt játszódik le a XX. század. A regényben szimbolikusan eltemetik a XX. századot, de a feldolgozatlan történelmi traumáink túlélték a temetést, ezek osztják meg a mai napig a társadalmat. Amikor azt a könyvemet írtam, még volt bennem bizakodás, hogy ha sikerülne empatikusan, mások traumáit is megérteni és a sajátunkkal is őszintén szembenézni, valamennyiünk előnyére válna. Sajnos Magyarországon azóta tovább mélyültek a szakadékok, a társadalom dezintegrálódik, mert mesterségesen megpróbálják szembeállítani a különböző csoportokat. Pedig Trianon, a holokauszt, a kitelepítések, az 50-es évek, a Kádár-korszak közös traumáink. Ráadásul egymásra épülnek. Ha ezt nem sikerül megérteni, nem lesz párbeszéd.

©

hvg.hu: Reménytelen, hogy meggyőzze egyik csoport a másikat?

K. A.: Már nem hiszek abban, hogy embereket érvekkel meg lehet győzni. Ezek mélyen bevésődött hiedelmek és meggyőződések. A Desszertben annak idején a meghívottak sem egymást akarták meggyőzni, ott azt kerestem, van-e az eltérő gondolkodású, értékrendű, kultúrájú emberek gondolkodásában egy közös pont, ami nyomán elindulhatunk. És volt. Az emberség, a humanizmus volt az. Ez emelte ki Európát a középkorból. A középkori, feudális minták a XXI. században nem működnek.

hvg.hu: Éppen azért kellene megpróbálni ilyen beszélgetéseket összehozni, hogy megtalálják az eltérő világnézetű emberek ezeket a közös pontokat, nem?

K. A.: Igen, de mindig annak kellene a kezét nyújtania először, aki a hatalmon van (és itt megint nem csak a politikai hatalomra gondolok), mert a kiszolgáltatott ember nehezen kezdeményez. Aki viszont hatalmon van, az a legtöbbször nem nyújtja a kezét, mert úgy érzi, nincs rákényszerítve, és már régen elveszítette az empátiáját. Jól érzi magát ebben a kiváltságos helyzetben.

hvg.hu: A kötetben szerepel egy visszaemlékezés, amikor az egyik főhős a nagymamájának mutogatja egy kávéházban a laptopjáról a pornószínésznő feleségének néhány egykori filmjét. Itt néhány oldalon keresztül nem nagyon köntörfalazó leírást olvashatunk a látottakról. Hogy kerül pornó egy ilyen könyvbe?

K. A.: A szexualitás is elanyagiasodott. A szex nagyobb üzlet, mint a fegyver- vagy a drogkereskedelem. A nagymama a pornó nézése közben szembesül azzal, hogy mivé lett a szerelem. Amúgy meg a hatalom és a szexuális elnyomás mindig együtt járt. Lehetne sorolni a példákat keleti diktátorokról, a cárok és Sztálin környezetéből, koncentrációs táborok parancsnokairól, börtönökről, amerikai elnökökről vagy akár Berlusconi bunga-bunga partijairól. De ugyanez történik a hétköznapi életben is. A szexualitásnak két fő funkciója van: a szaporodás és a kötődés. Ha ez a két fő funkció nem érvényesül, hanem helyette anyagi szempontok kerülnek előtérbe, akkor azt prostitúciónak vagy pornográfiának nevezzük. Ha a politika elveszíti két fő funkcióját: a közérdek artikulált képviseletét és a közjó szolgálatát, ha helyettük az anyagi gyarapodás kerül előtérbe, akkor az is prostitúcióvá, pornográfiává válik. Nem véletlen, hogy a regényben a volt pornószínésznő ismeri fel a párhuzamot a kettő között, mert neki mindkét területen vannak tapasztalatai.

©


hvg.hu: Ön ma is tanít az egyetemen. A hallgatói képesek egymással beszélni? Megértik a másikat?

K. A.: Én úgy látom, a fiatalok értékrendje sokkal pozitívabb, mint a kiábrándult idősebbeké. Bennük még van illúzió, legalábbis azokban, akiket még nem rontott el a környezetük. Kérdés, mennyire lesznek képesek megtartani ezt a hitüket, hiszen az egzisztenciális érdekek, a kiszolgáltatottság, a rossz minták rombolnak. Egy hallgatóm egyszer azt mondta, ő is olyan műsorokat szeretne készíteni, mint amilyeneket én készítettem valamikor. Nehéz ügy. Ha egy fiatalnak olyan az értékrendje, mint az enyém, akkor nem lesz könnyű dolga a mai médiában.

hvg.hu: A regényben is felmerül, hogy az extanár vajon mire ment a nagy tisztességével.

K. A.: József Attila azt írta Két hexameter című rövid versében: „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” Ha az anyagi érdek felől nézzük, akkor valóban semmi értelme tisztességesnek lenni. De a hiteles stabil belső értékrendnek is van előnye. Például az illető nem fog megbolondulni, megmarad az önbecsülése, az emberi kapcsolatai és személyiségének integritása. Azért az is valami.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Felcsútra viszi a Momentum az Orbánt tolvajként feltüntető plakátot

Felcsútra viszi a Momentum az Orbánt tolvajként feltüntető plakátot

Az EU magához láncolta a briteket: megvan, milyen lesz a Brexit

Az EU magához láncolta a briteket: megvan, milyen lesz a Brexit

Dániának vannak elvei: homofób kijelentések miatt állítják le a Tanzániának szánt segélyeket

Dániának vannak elvei: homofób kijelentések miatt állítják le a Tanzániának szánt segélyeket

Több száz újságíró tiltakozik a szlovák miniszterelnök kijelentése ellen, aki bohócoknak nevezte őket

Több száz újságíró tiltakozik a szlovák miniszterelnök kijelentése ellen, aki bohócoknak nevezte őket

Embertelen körülmények között tartottak idősöket, hogy ügyvédi segítséggel elszedjék a lakásukat

Embertelen körülmények között tartottak idősöket, hogy ügyvédi segítséggel elszedjék a lakásukat

A macedón kormány reméli, hogy Magyarország nem fogja rejtegetni Gruevszkit

A macedón kormány reméli, hogy Magyarország nem fogja rejtegetni Gruevszkit