Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk
1988-ban a Golgota utcában megnyílt egy igen hamar kultikussá vált hely, ahol a punkok, az alterosok és a metálosok koncertlehetőséget kaptak, és hajnalig lehetett szórakozni rendőrségi razzia nélkül. Ma egy egyház tulajdona az épület, a vad koncertek helyén nyugdíjasklub működik, és az elnevezése Fehér Lyuk. Mutatjuk, hogy néz ki a hely ma, és hogy mire emlékszik egy egykor itt sűrűn megforduló punk.
A Lyuk előtt nem létezett ilyen hely Budapesten. Egy kicsit avantgárd, egy kicsit retek, de szabadságillatú volt. Frissnek hatottak az itt megszólaló zenék, és szinte bármilyen előadó lehetőséget kapott
– emlékezik Nagy Feró, akinek nem csak fellépőként volt emlékezetes a – nemrég elhunyt – Nagy Gyula vezetésével megnyitott hely, hanem arról is, hogy egy időben innen sugározták Garázs című rádióműsorát.
Illetve arról, hogy számos zenekar az ide telepített stúdióban vette fel az anyagait. Többek között itt készült az első Kispál és a borz album (akkor még kazetta) is. A Fekete Lyukban számos olyan zenekar lépett fel, amely később országos vagy akár nemzetközi hírnévre is szert tett, például a Tankcsapda, az Auróra, az F.O. System, a Pál Utcai Fiúk, a VHK vagy akár a Kispál és a Borz.
Feró kiemeli, hogy azért is fura volt a hely működése, mert itt hajnalig lehetett bulizni, nem volt rendőrségi razzia, nem volt baj, ha valaki kidőlt, hagyták, hogy a fiatalok kedvükre szórakozzanak. „A Gyula intézte el valahogy ügyesen, hogy volt egy ’saját rendőrünk’, lehetett arra hivatkozni, hogy ő felügyeli a rendet, és ha balhé volt, az a klubvezető felelőssége volt.”
Bár valóban Kerti László „házi őrnagy” személyében kimerült a klub rendőri ellenőrzése, az utcán, a közeli parkban viszont gyakran voltak verekedések és rendőrségi intézkedések is. Ma már tudjuk, hogy a klubvezetőnek azért le kellett adni a Budapesti Rendőrfőkapitányság kulturális osztályán a fellépő zenekarok szövegeit.
„Minden szavadra ezer fül”
„A 80-as években a különböző szubkultúrákat – a rockerektől, punkoktól a diszkósokig és akár a néptáncosokig – mind erősen megfigyelték az állambiztonságiak. Minden nagyobb kultúrháznak is volt egy főállású ügynöke, egy rezidens rendfenntartója. Csodálkozom, hogy nem jutott egy ilyen a Lyuknak, amely 88-89-ben már vígan és életerősen működött. De az is lehet, hogy akkor már volt más dolguk, jöttek a politikai mozgalmak stb.” – mondja Hammer Ferenc szociológus, akkori és mai punkzenész.
Hozzáteszi, a 80-as évek vége átmeneti időszak volt Magyarországon. Már nem működött a Kádár-rendszer nyilvánosságpolitikája (azaz, hogy a hatalom számára szokatlan vagy pláne kritikus dolgokat csak a négy fal között lehetett csinálni, vagy korábban még ott sem), de azért még működött a pártállami gépezet is.
„Amit műveltek a Lyukban és környékén a fiatalok, azért 20 évvel korábban el is vitték volna őket a rendőrök.” Számos balhé volt, verekedések, droghasználat, deviancia. Igaz, más szempontból a hely sok fiatalnak egyfajta otthont jelentett, „a Lyuk ilyen értelemben nem a forrása volt a problémának, hanem ahova menni lehetett a problémák elől” – állapítja meg a napokban bemutatott, a kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló, hároméves kutatóprogram alapján összeállított honlap, a COURAGE.
Lyukas fideszesek
Hammer szerint egyébként a Kádár-rendszer csak így, visszatekintve tűnik egységesnek, valójában például az egyes megyék között is óriási különbségek voltak: amit az egyik helyen megengedtek, azért egy másik helyen akár börtön is járhatott. A pártvezetés döntötte el, hogy mennyire katonás rendet tartottak kultúrpolitikai fronton is, az befolyásolta, milyen klubok működhettek, kik játszhattak.
„Úgy tűnik, hogy Kőbányán a 80-as évek második felében olyan volt a vezetés, amit nem érdekelt egy ilyen klub. Vagy csak azt gondolták, jó messze van, amúgy sem lakik arra senki, nem fognak zavarni.”
A Fekete Lyukban sokan megfordultak – emlékszik vissza Nagy Feró –, a csövesek, punkok, alterosok, metálosok és egyéb szubkultúrák képviselői mellett értelmiségiek, egyetemisták és például politikusok is.
„Egyszer együtt söröztünk itt a bárban a Deutsch Tomival” – mondja. (Ezen a videón 9:30 körül pedig az akkor szintén Fidesz-tag Fodor Gábor nyilatkozik akkori pártja és a Fekete Lyuk kapcsolatáról.)
„Egy percig nem voltak megdöbbenve a Tomiék, hogy mi ez itt. Semmi. Egy pincerendszer, ahol lehetett enni, inni, csajozni, zenét hallgatni. Ha nem akartál a nagy zajban lenni, kijjebb mentél. Jó kis szórakozóhely volt, össze sem hasonlítható a mai romkocsmákkal” – mondja a Fidesszel ma is feltűnően jó kapcsolatot ápoló Feró.
A világ legjobb klubjai között
Az biztos, hogy a Golgota utcai Fekete Lyuk már működése alatt legendává vált, mint a rendszerváltás időszakának legfontosabb underground szórakozóhelye – állapítja a COURAGE.
Az épület eredetileg a Ganz-MÁVAG munkásai számára épített lakótelep művelődési háza volt, 1945 után Vörösmarty Művelődési Ház néven működött tovább a Vasas Szakszervezet felügyelete alatt. Ennek az alagsorában alakították ki a Lyukat. De időnként a fenti nagyteremben is voltak nagyobb koncertek.
A klubban nem csak magyar, hanem külföldi együttesek is felléptek, mint a No Means No, a Chumbawamba vagy a Fugazi, így a klub hamar jelentős nemzetközi hírnévre is szert tett, a Rolling Stone magazin például 1989-ben beválogatta a világ 50 legjobb klubja közé.
Eközben a magyar sajtó leginkább úgy állította be a szórakozóhelyet, mint „a pokol tornácát” és „patkánylyukat”. Igaz, az elrettentő tálalás jó reklámot biztosított a helynek.
Önmagát elnyelő Fekete Lyuk
A rendszerváltás után a Lyuk még négy évig működött ugyan, de gyorsan vesztett a fontosságából, egyediségéből. Sorra nyíltak a hasonló profilú szórakozóhelyek a belvárosban, a közönség szétszóródott vagy kiöregedett, a Magyarországon megkésett újhullám lassan kifulladt.
„A világ változott meg. Kiszórakoztuk magunkat. Úgy érzem, hogy egyfajta igény keletkezett valami normálisabb szórakozási lehetőségre. Én se szerettem már a végén, büdös volt. Nem lehetne, hogy valami normális helyen üljünk le, ahol 'a Rolling Stones játszik', és az asztalon van terítő?” – mondja Feró, aki szerint elvesztette a lendületét a hely néhány év alatt.
Ezt tetőzték a pénzügyi nehézségek és a Művelődési Ház igazgatója és a klubvezető között kibontakozó konfliktus. Végül hat év működés és közel 600 zenekar fellépése után 1994-ben a Lyuk bezárt, és a számos próbálkozás ellenére nem sikerült újjáéleszteni.
Fehér lett a Fekete Lyuk
Ma az egykori Vörösmarty Művelődési Ház és annak az alagsora is a Biblia Szól keresztény gyülekezet tulajdona. „Isten hozott” – hirdeti az egykori koncertterem falán egy lepedő, hogy itt most egész más funkciója lett. Nyugdíjasklubot működtetnek itt, a többi helyiséget pedig raktárnak használják. A „pokol tornácában” ma Istent dicsőítik.
Leszámítva azt a néhány plakátot, lepedőt, ami az új ideológiát hirdeti, az alagsor pont olyan romos, lepukkant, sötét és nyomasztó hangulatú, mint volt anno. A falakon itt-ott még felfedezhető néhány ábra, firka – az egykori szórakozóhely vendégeinek keze nyoma. A mozaikos, szocreál padló, a lépcső, a szintén mozaikos ülőke és a leírhatatlan hangulatú WC mindenkiben elindít egy időutazást, aki járt itt a hősidőkben.
A gyülekezetet nem zavarja a hely „sötét” múltja, azt mondják, hallottak persze arról, mi volt itt korábban, de ez nem befolyásolja a mostani tevékenységüket. Azért azt elárulták, hogy a Fekete Lyukat, átnevezték Fehér Lyukká.
Biztos, ami biztos.
A Fekete Lyuk megnyitásának 30. évfordulója apropóján december 17-én Fekete Lyuk. Underground Budapest '88-'94 címmel nyílik kiállítás a Kiscelli Múzeumban.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
