Takács Zsuzsa nyerte el idén A Vak Remény című verseskötetével a hárommillió forint pénzjutalommal járó Aegon Művészeti Díjat.

A tizennegyedszer odaítélt díj Magyarország egyik legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, mellyel az előző év kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák.

Kérte, hogy maradjunk. Ő angyalok lépteit
hallja, mondta, meztelen talpuk surranását,
fényes ruhában járnak a víz fölött.
Azt mondta, érzi a tenger cseppjeit az arcán.

- Takács Zsuzsa: A Vak Reménnyel egy körúti kávézóban

A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá. Mára valódi jelentőségét nemcsak az irodalomkritikusok, szerkesztők, de az olvasók is felismerték. Ezt az is mutatja, hogy 2017-ben a legtöbbek által olvasott-megosztott vers a neten Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan című műve, több mint hetvenezren látták a Jelenkor folyóirat posztjában, megosztották, beszéltek róla, igazi irodalmi esemény lett belőle.

Irodalmi divathullámoktól messze járó, a magyar- és világirodalom változatos költészeti hagyományait felelevenítő művészetének gyűjteményes kötete a Vak remény, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel.

Takács Zsuzsa így beszélt a kötetről:

„Mindnyájan sajátos történetek keretei között élünk, életünknek nemcsak szerzői, fő- és mellékszereplői vagyunk, elbeszélői, hanem önkényes vagy vétlen meghamisítói. Verstörténeteimben szereplőim sorsát pedig saját sorsomként élem újra, csapásként, engesztelésként, elvesztett lehetőségként.  A kimondásban eleve benne foglaltatik egy másfajta, nyelvi jellegű kudarc is. Pontatlan vagy pontosnak vélt megfogalmazásunk sosem azonos az eredeti gondolattal. A kimondás korlátot állít, a közlésben szüntelen eltolódások, csúszások vannak. Ha eljutunk a megfogalmazáshoz, az már többszörösen is hamis az eredeti gondolathoz képest. Attól hogy megírom, hogy saját koordinátái közt megáll saját lábán, mégsem zárul le egy vers. Mint valami ketrecbe zárt griffmadár, kikölti a tojásait, és fiókáival együtt (de mondhatnám vészjóslóbban is: gyújtóbombáival együtt) tágabb teret követel magának.”

A döntős listán szerepelt még: