Megszavaztatták a tudósokat arról, hogy kit szeretnének MTA-elnöknek, de olyan alacsony volt a szavazási részvétel, hogy annak eredményét nem veszik most figyelembe.
Freund Tamás neurobiológus kapta a legtöbb szavazatot az MTA elnöki pozíciójára az október 29-én zárult közvélemény-kutatáson, amelynek keretében a jelöltek támogatottságát felmérik – tudta meg a Qubit. A folyamat lényege, hogy először megkérdezik a szavazati joggal rendelkező 562 tudós véleményét (ez történt most meg), majd ezt megvitatják a jelenlegi akadémiai elöljárókkal, és mindent figyelembe véve megválasztják az MTA elnökét.
A szavazáson az MTA jelenlegi alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, szám szerint többet, mint az összes többi elnökjelölt együttvéve. A második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, az akadémia korábbi főtitkár-helyettese, harmadikként Kondorosi Éva növénybiológus, negyedikként Lamm Vanda jogtudós, ötödikként pedig a műszaki tudományok területén jeleskedő Stépán Gábor végzett.
Hiába zárult le azonban a szavazás, a 22 tagú jelölőbizottság mégsem halad előre a megszokott módon az elnökválasztási procedúrával. Szerintük ugyanis az
nem tükröz valódi közgyűlési akaratot.
A közvélemény-kutatásban ugyanis a szavazati joggal rendelkező 562 tudósnak a fele sem vett részt. A bizottság ezért visszaküldte a 10-10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét tartalmazó listát a tudományos osztályokra, hogy a tudósok maguk közt beszéljék át még egyszer, hogy kit jelölnének az MTA legfőbb posztjaira 2020 májusától. Arra is lehetőséget adott nekik a bizottság, hogy további nevekkel bővítsék a listát.
Gyorsan le akarták zavarni
Az alacsony részvételi arány hátterében a Qubit szerint az állhat, hogy ebben a választási ciklusban szokatlanul korán zárták a közvélemény-kutatás digitális szavazóurnáit. Máskor a szavazatok összegyűjtése a választási évet megelőző év végéig tart, a jelölőbizottság pedig csak a választási év (esetünkben 2020) januárjában ül először össze. A sietség oka az lehet, hogy az Akadémiától elsíbolt kutatóhálózatot érintő strukturális változások várhatóan még folytatódnak, és azokat már az új MTA-elnök személyének ismeretében vinnék véghez.
A szavazati eredmények visszadobásához a Qubit forrása szerint hozzájárulhat az elnöki posztra legesélyesebb jelölt, Freund jelenlegi MTA-alelnök személye iránt kialakult bizalmatlanság is. Freund tavaly decemberben levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben az agykutató nemcsak Palkovics László innovációs miniszterről állította, hogy nem ért a tudományfinanszírozáshoz, hanem arról is írt, hogy szeretne megszabadulni „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” is, akik szerinte „mételyezik a közéletet és a fiatalságot”.
Erre az MTA bölcsészet- és társadalomtudományi osztályainak elnökei közös nyilatkozatukban azt írták, a lelkeket a tudatlanság mételyezi, nem ők.
Az Akadémia cáfol
Az MTA délután közleményt adott ki, ebben cáfolták, hogy megválasztották volna elnöküket, vagy tisztségviselőiket. Erre ugyanis az Akadémiai Törvényben rögzített módon az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés jogosult.
„Az új tisztségviselők megválasztása 2020 májusában történik, ekkor jár le a jelenlegi tisztségviselők többségének – köztük az MTA elnökének – mandátuma” - írták.
Az Akadémia tisztújítási folyamata pedig a korábbi választásokhoz hasonló ütemezéssel, a hatályos akadémiai szabályozásnak megfelelően zajlik.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Pride, EU-csúcs és NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
