A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az első filmnél még kiborult a kazah kormány, a legújabb Boratra már turisztikai kampányt építettek.
Amikor 2006-ban bemutatták az első Borat-filmet, a kazah kormány újsághirdetésekben próbálta bizonygatni, hogy nem, Kazahsztán nem olyan. Mármint nem bunkó, nőgyűlölő, homofób és antiszemita. A reklámkampányt Nurszultan Nazarbajev kazah elnök amerikai látogatásához igazították, és természetesen az országimázs erősítéseként jelent meg az a fotó is, amelyen kezet fog az akkori amerikai elnökkel, George W. Bushsal.
Tizennégy évvel és egy újabb Borat-bemutatóval később a kazah kormány már egészen más taktikát választott, és a mentegetőzés helyett inkább magáévá tette a címszereplő szállóigévé lett jelzőjét, és turisztikai kampányt épített arra, hogy Kazahsztán jóféle, azaz very nice. Valahogy így kell a legjobbat kihozni egy helyzetből.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.