Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!
Ezekkel a szavakkal közölte Szőcs Géza halálhírét a Facebookon a PEN Club.
A 67 éves egykori államtitkár és költő koronavírusos volt, arról, hogy állapota súlyos, október végén írtunk:
Index: Koronavírusos Szőcs Géza, súlyos állapotban van
A portál szerint az intenzíven ápolják a főtanácsadót.
Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, politikus 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar-orosz szakon 1978-ban. A nyolcvanas évek elején Erdélyben szamizdat lapot szerkesztett, ezért a Securitate többször is letartóztatta és bántalmazta; később kiderült, a saját apja is jelentett róla.
Dolgozott újságíróként Genfben és a Szabad Európa Rádió budapesti irodájában, majd a Magyar Naplónál. A romániai rendszerváltás után, 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra; itt politikai szerepet is vállalt újságírói és szerkesztői munkái mellett. 1990 és 1991 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, 1991 és 1993 között politikai alelnöke volt, 1990 és 1992 között szenátorrá választották, de amikor a Markó Béla-vonal kerekedett felül az RMDSZ-ben, ő kiszállt. 1996 és 1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.
A kilencvenes évek közepe óta saját kiadóját, az Erdélyi Híradót vezette. 1996 és 2000 között a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének tagja volt, később, 2008-ban ugyanitt a kuratórium Fidesz által delegálta elnökségi tagja lett. 2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára volt, majd 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója lett.
Dolgozott az Irodalmi Jelen főmunkatársaként, 2011-től volt a Magyar PEN Club elnöke.
Szőcs 2012-ben, amikor lemondott kulturális államtitkári posztjáról, többek közt a ferihegyi reptér Liszt Ferencről való elnevezését, komolyzenei célok megvalósítását, filmes projekteket és a rövid önálló életű 56-os intézet létrehozását sorolta fel saját eredményei között. Nagyszabású tervei között szerepelt, hogy DNS-vizsgálattal térképezze fel a magyarság rokonait. "Anakronisztikusnak tartom, hogy a nemzeti tudatot még ma is egy szerencsétlen - mert kizárólagos - finnugrista elmélet dogmái közé próbálják beszorítani" - mondta a tervről 2010-ben a HVG portréinterjújában. Rendeztetett kiállítást 2011 júniusában a pekingi Kínai Szépművészeti Múzeumban, de az ügyet sok kritika érte, mivel pályáztatás nélkül egy magánkézben lévő galériára bízta a szervezést, így a kiállításon nem a magyar élvonal, inkább a galéria saját, ismeretlenebb felfedezettjeinek művei kerültek ki.
Akart Los Angelesben operaelőadást a Bánk bánból Placido Domingo főszereplésével, de ez végül nem valósult meg. A Magyar Állami Operaház vezetéséről államtitkárként nem tudott megegyezni Orbán Viktorral, végül hosszabb huzavona után maga a miniszterelnök nevezte ki Ókovács Szilvesztert igazgatóul. Tervezett nagyszabású filmfesztivált Budapestre, de ez a terv sem valósult meg. Megvalósult viszont a magyar kultúra teljes digitalizálását és egy helyre gyűjtését célzó nemzeti digitális archívum, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA), bár később a közintézményt feldarabolták.
Az utóbbi években aztán sok olyan megjegyzése híresült el, amelyek korántsem egyeztek a kormány véleményével: a Népszabadság megszűnését "rendkívüli csapásnak" nevezte a magyar sajtószabadságra nézve, aminek "nincsenek, nem lehetnek gazdasági okai". Versben nevette ki az urizáló fideszes politikusokat "lézer-szemű Lázárt" és helikopterező Rogán Antalt emlegetve, majd beszélt arról is, hogy Orbán Viktor sokkal tartozik Soros Györgynek, és nem értett egyet azzal sem, ahogyan a kormánymédia a Petőfi Irodalmi Múzeum előző igazgatóját, Prőhle Gergelyt támadta (ez után nevezték ki Prőhle helyére Demeter Szilárdot). Verseiről a HVG-nek azt mondta:
Egyesek szerint azért nem lettem igazán meghatározó figura az irodalomban, mert a politikai barátaim nem értik a verseimet, azok pedig, akik értik, nem a politikai barátaim.
Az ő nevéhez fűződik a "Sámándob" is, azaz a 2015-ös világkiállítás magyar pavilonja, amelyet több milliárd forint állami támogatásból valósítottak meg, és amely alkotást a szakma jelentős része elutasított, sőt, végül a tervezői is elhatárolódtak tőle. Szőcs volt az expó magyar részvételért felelős kormánybiztosa; a Sámándob kapcsán több botrány is kirobbant, például azért, mert a becsültnél jóval magasabb, akár 8 milliárd forint is lehetett a magyar részvétel megvalósulásának ára, sőt az Index kifizetett, de meg nem valósult szerződésekről is írt. A pavilon hazaszállítása, majd újra felállítása további milliárdos támogatásokat emésztett és emészt fel mindmáig.
Szőcs Géza nevéhez fűződik a Janus Pannonius-díj megalapítása is, amit 2012-ben "egyfajta költői Nobel-díjnak" szánt a magyar PEN Club elnöke. A díjjal azonban többször sem sikerült célt érni: egyszer a legendás beat költő, Ferlinghetti utasította vissza a magyar kormány politikája miatt az elismerést, máskor pedig hasonló okokra hivatkozva Hannu Launonen finn költő.
Szőcs Géza ötlete volt az is, hogy 2014-ben a világ mintegy ezer magyar iskolájának tanulói egyszerre szavalják el a Himnuszt. A nagy esemény, az Együtt Szaval a Nemzet Program keretében nem tudott a várt módon megvalósulni, technikai okokból ugyanis gongütésre elnémult a Youtube-csatorna.
A 2005 óta kettős állampolgárságú költőnek három házasságából öt gyermeke van. Költőként 1986-ban Graves-díjjal, 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Bethlen Gábor-díjat, 2006-ban a Magyar Művészetért Díjat, 2009-ben a bécsi Európai Akadémia nagydíját, 2011-ben a Giacomo Leopardi-díjat. A Kossuth-díjat 2015-ben kapta meg.
1975-ben Te mentél át a vizen? című kötetében jelent meg alábbi verse:
Jaj mi lesz velünk, ha itt az éjszaka? / Az éj amelyből többet nem kelünk / kedvesem jaj akkor mi lesz? szemünk / zöldje úgy megtörik? mint az északi // üres tereken egyedül ballagó / agancsos a végtelen estében / ha elbotlik utolszor s estében / megdől az agancsa hegyén billegő // zöld szilánk megdől meginog s az űrbe / röppen: az utolsó szikra a görbe / északi fényből megmaradt szilánk – // szemünk fénye: mi s lelkünk eltávozik / a nagy hidegbe – így? s mivé változik / szemünkből a zöldszínű játszi láng?
