szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 67 éves költő, Orbán Viktor miniszterelnök egykori kulturális főtanácsadója koronavírusos volt.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!

Ezekkel a szavakkal közölte Szőcs Géza halálhírét a Facebookon a PEN Club.

A 67 éves egykori államtitkár és költő koronavírusos volt, arról, hogy állapota súlyos, október végén írtunk:

Index: Koronavírusos Szőcs Géza, súlyos állapotban van

A portál szerint az intenzíven ápolják a főtanácsadót.

Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, politikus 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar-orosz szakon 1978-ban. A nyolcvanas évek elején Erdélyben szamizdat lapot szerkesztett, ezért a Securitate többször is letartóztatta és bántalmazta; később kiderült, a saját apja is jelentett róla.

Dolgozott újságíróként Genfben és a Szabad Európa Rádió budapesti irodájában, majd a Magyar Naplónál. A romániai rendszerváltás után, 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra; itt politikai szerepet is vállalt újságírói és szerkesztői munkái mellett. 1990 és 1991 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, 1991 és 1993 között politikai alelnöke volt, 1990 és 1992 között szenátorrá választották, de amikor a Markó Béla-vonal kerekedett felül az RMDSZ-ben, ő kiszállt. 1996 és 1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.

A kilencvenes évek közepe óta saját kiadóját, az Erdélyi Híradót vezette. 1996 és 2000 között a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének tagja volt, később, 2008-ban ugyanitt a kuratórium Fidesz által delegálta elnökségi tagja lett. 2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára volt, majd 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója lett.

Dolgozott az Irodalmi Jelen főmunkatársaként, 2011-től volt a Magyar PEN Club elnöke.

©

Szőcs 2012-ben, amikor lemondott kulturális államtitkári posztjáról, többek közt a ferihegyi reptér Liszt Ferencről való elnevezését, komolyzenei célok megvalósítását, filmes projekteket és a rövid önálló életű 56-os intézet létrehozását sorolta fel saját eredményei között. Nagyszabású tervei között szerepelt, hogy DNS-vizsgálattal térképezze fel a magyarság rokonait. "Anakronisztikusnak tartom, hogy a nemzeti tudatot még ma is egy szerencsétlen - mert kizárólagos - finnugrista elmélet dogmái közé próbálják beszorítani" - mondta a tervről 2010-ben a HVG portréinterjújában. Rendeztetett kiállítást 2011 júniusában a pekingi Kínai Szépművészeti Múzeumban, de az ügyet sok kritika érte, mivel pályáztatás nélkül egy magánkézben lévő galériára bízta a szervezést, így a kiállításon nem a magyar élvonal, inkább a galéria saját, ismeretlenebb felfedezettjeinek művei kerültek ki.

Akart Los Angelesben operaelőadást a Bánk bánból Placido Domingo főszereplésével, de ez végül nem valósult meg. A Magyar Állami Operaház vezetéséről államtitkárként nem tudott megegyezni Orbán Viktorral, végül hosszabb huzavona után maga a miniszterelnök nevezte ki Ókovács Szilvesztert igazgatóul. Tervezett nagyszabású filmfesztivált Budapestre, de ez a terv sem valósult meg. Megvalósult viszont a magyar kultúra teljes digitalizálását és egy helyre gyűjtését célzó nemzeti digitális archívum, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA), bár később a közintézményt feldarabolták.

Az utóbbi években aztán sok olyan megjegyzése híresült el, amelyek korántsem egyeztek a kormány véleményével: a Népszabadság megszűnését "rendkívüli csapásnak" nevezte a magyar sajtószabadságra nézve, aminek "nincsenek, nem lehetnek gazdasági okai". Versben nevette ki az urizáló fideszes politikusokat "lézer-szemű Lázárt" és helikopterező Rogán Antalt emlegetve, majd beszélt arról is, hogy Orbán Viktor sokkal tartozik Soros Györgynek, és nem értett egyet azzal sem, ahogyan a kormánymédia a Petőfi Irodalmi Múzeum előző igazgatóját, Prőhle Gergelyt támadta (ez után nevezték ki Prőhle helyére Demeter Szilárdot). Verseiről a HVG-nek azt mondta:

Egyesek szerint azért nem lettem igazán meghatározó figura az irodalomban, mert a politikai barátaim nem értik a verseimet, azok pedig, akik értik, nem a politikai barátaim.

Az ő nevéhez fűződik a "Sámándob" is, azaz a 2015-ös világkiállítás magyar pavilonja, amelyet több milliárd forint állami támogatásból valósítottak meg, és amely alkotást a szakma jelentős része elutasított, sőt, végül a tervezői is elhatárolódtak tőle. Szőcs volt az expó magyar részvételért felelős kormánybiztosa; a Sámándob kapcsán több botrány is kirobbant, például azért, mert a becsültnél jóval magasabb, akár 8 milliárd forint is lehetett a magyar részvétel megvalósulásának ára, sőt az Index kifizetett, de meg nem valósult szerződésekről is írt. A pavilon hazaszállítása, majd újra felállítása további milliárdos támogatásokat emésztett és emészt fel mindmáig.

Szőcs Géza a Sámándob előtt
©

Szőcs Géza nevéhez fűződik a Janus Pannonius-díj megalapítása is, amit 2012-ben "egyfajta költői Nobel-díjnak" szánt a magyar PEN Club elnöke. A díjjal azonban többször sem sikerült célt érni: egyszer a legendás beat költő, Ferlinghetti utasította vissza a magyar kormány politikája miatt az elismerést, máskor pedig hasonló okokra hivatkozva Hannu Launonen finn költő.

Szőcs Géza ötlete volt az is, hogy 2014-ben a világ mintegy ezer magyar iskolájának tanulói egyszerre szavalják el a Himnuszt. A nagy esemény, az Együtt Szaval a Nemzet Program keretében nem tudott a várt módon megvalósulni, technikai okokból ugyanis gongütésre elnémult a Youtube-csatorna.

A 2005 óta kettős állampolgárságú költőnek három házasságából öt gyermeke van. Költőként 1986-ban Graves-díjjal, 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Bethlen Gábor-díjat, 2006-ban a Magyar Művészetért Díjat, 2009-ben a bécsi Európai Akadémia nagydíját, 2011-ben a Giacomo Leopardi-díjat. A Kossuth-díjat 2015-ben kapta meg.

1975-ben Te mentél át a vizen? című kötetében jelent meg alábbi verse:

Jaj mi lesz velünk, ha itt az éjszaka? / Az éj amelyből többet nem kelünk / kedvesem jaj akkor mi lesz? szemünk / zöldje úgy megtörik? mint az északi // üres tereken egyedül ballagó / agancsos a végtelen estében / ha elbotlik utolszor s estében / megdől az agancsa hegyén billegő // zöld szilánk megdől meginog s az űrbe / röppen: az utolsó szikra a görbe / északi fényből megmaradt szilánk – // szemünk fénye: mi s lelkünk eltávozik / a nagy hidegbe – így? s mivé változik / szemünkből a zöldszínű játszi láng?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!