Meghalt Törőcsik Mari
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. Sosem kellett nélkülöznie a közönség szeretetét és az elismeréseket, cserébe szinte élete végéig játszott. Tehetségét, munkáját külföldön is elismerték már a pályája kezdetétől, de ő azt vallotta, hogy színész csak a saját anyanyelvén lehet valaki és csak a saját országában. Életkedvét sosem veszítette, 2008-ban a klinikai halálból tért vissza a színpadra.
Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen. A főiskola után, 1958-ban a Nemzeti Színházba került, 1978-ban eljött onnan, majd 2002-ben visszatért. Haláláig ott játszott. Azon kevés színésznők közé tartozott, akik 80 felett is színpadra álltak. Egyike volt a legtermékenyebb magyar színésznőknek. Körülbelül 130 színházi bemutatója volt a Színházi Adattár szerint, Budapest mellett Győrben és Szolnokon is játszott. 1956 után szinte alig volt olyan év, amikor nem forgatott.
A főiskolás lány, akit körhintára ültettek
Még főiskolásként, 1955-ben forgatta első filmjét, a Körhintát. Az 1956-ban bemutatott drámát Fábri Zoltán rendezte, és még abban az évben Arany Pálma-díjra jelölték a cannes-i filmfesztiválon. A Körhintát minden idők egyik legjobb magyar filmjeként tartják számon.
Törőcsik Mari egy konok, feleselést nem tűrő hajdúsági gazda, Pataki István lányát, Marit alakítja. Apja egy fiatal gazda, Farkas Sándor feleségének szánja, akivel a termelőszövetkezetből való kilépés után egyesíteni akarják a földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, olyannyira, hogy kérlelhetetlen apja végül kénytelen ebbe beletörődni. A film egyik legfeszültebb jelenete az, amikor a lakodalomban táncoló Marit lekéri Máté a kiszemelt vőlegénytől. A szinte szédülten táncoló párt nemcsak a félreállított Sándor, hanem az öreg Pataki sem nézi jó szemmel.
Törőcsik Mari egy interjúban azt mondta, hogy sosem nézi vissza magát, és a Körhintát is csak egyszer nézte meg, méghozzá Fábri Zoltán halála után. Még nem volt ugyan végzett színész, amikor a forgatták a filmet, de a Körhinta valamiért mégis magyar kulturális fogalommá vált. Ennek oka szerinte az volt, hogy „felzeng benne a szerelem” Soós Imre és közte.
A Körhinta nemcsak a vásznon, a televízióban és az interneten él tovább, hanem a színpadon is: a Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. A felújított, színpadi változatból sem maradt ki Törőcsik Mari: az előadás végén, a tapskor jelent meg a színpadon, amitől Vidnyánszky Attila megfogalmazása szerint „felrobbant a nézőtér”.
Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. A kor legfontosabb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Későbbi férje, Maár Gyula neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.
Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter – Szamárköhögés, Tímár Péter – Csapd le csacsi), később felfedezték a „fiatalok” – Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!), Fazekas Csaba (Swing) – is. Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt.
Filmen és színpadon is eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komikákig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.
Törőcsik Mari az élet hihetetlen szeretetét adta nekünk
„Azt hiszem, nagyon boldog vagyok" - ezekkel a szavakkal zárta Törőcsik Mari a 80. születésnapjára a Nemzeti Színházban megrendezett estet 2015-ben. A gálán többek között színpadra lépett (vagy, ha nem tudott elmenni, akkor kivetítették) minden rendező, aki valaha rendezte az ünnepeltet, Makk Károlytól Szabó Istvánon és Vidnyánszky Attilán át Zsótér Sándorig.
Az örök sztorik
Ha gyermekéveiről kérdezték Törőcsik Marit, szinte alig volt olyan interjú, ahol ne beszélt volna háborús sérüléséről. Szülőfalujában eltalálták a lábát egy légitámadáskor a második világháború idején, amikor kisurrant az óvóhelyről. Szerencséje volt, mert a golyó nem roncsolta szét a térdét, de a sebhely örökre megmaradt.
Ugyancsak sok helyen mesélt arról, hogy felnőttként átélt egy nagyon erős, nyolc és feles földrengést Peruban. Egy filmfesztiválon vettek részt Makk Károllyal és Dósai Istvánnal, a Hungarofilm akkori igazgatójával. Szállásukon, a limai Hotel Bolivárban voltak, amikor megmozdult a föld. Törőcsik Mari utána napokig nem mert aludni. Vidéki programjuk után néhány nappal később újra a Hotel Bolivárban szálltak meg, de amikor a színésznő végre aludni próbált, újra rengeni kezdett a föld. Annyira a történtek hatása alatt volt, hogy akkor is megijedt, amikor a hazaérkezése utáni első előadáson megmozdult alatta a forgószínpad a Nemzeti Színházban – mesélte annak idején Vámos Miklós Lehetetlen című tévéműsorában.
Vissza a halálból
2008 októberében egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, megállt a szíve, és kómába esett. A klinikai halál állapotába került, de sikerült újraindítania a szívműködését. A Kútvölgyi kórházban napokig küzdöttek az életéért, az egész ország szorított érte. Felépült, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért, és az orvosok mellett ő maga is mindent megtett a gyógyulásáért, egészsége érdekében a cigarettát is letette. A 2009-es Filmszemle megnyitóján már részt vehetett.
Utána szinte minden alkalmat megragadott, hogy köszönetet mondjon a rengeteg biztatásért, amit kapott betegsége idején.
A jelenlét ereje - pillanatképek Törőcsik Mari életéből
Soha nem tartotta magát szépnek, pedig átütő erejű jelenlétéből valódi, ártatlan szépség fakadt. A 85 éves korában elhunyt színésznő azt mesélte Bérczes Lászlónak a 2016-ban megjelent beszélgetőkönyvükben, hogy Hegyi Barnabás (többek között a Körhinta operatőre) figyelmeztette őt a kezdet kezdetén, hogy amikor játszik, csak a feladatával tud törődni, de amikor nyilatkozik, figyeljen a jobbik profiljára és mindig úgy forduljon.
Szeretet nélkül soha
Törőcsik Mari, ahol csak tehette, elmondta, hogy csodálatos családban, szeretetben nőtt fel. A második világháborúban a katonatársak apja halálhírét hozták haza, édesanyja azonban nem hitte el – és neki lett igaza: férje egyszer csak hazatért. Törőcsik Mari később azt mesélte, hogy bármi történt is velük, mindig biztonságban érezte magát, ha az apja vele volt.
Három férje volt, de kettővel élt ténylegesen együtt. Első házassága adminisztratív funkciójú volt, és mindössze 24 óráig tartott. 1956-ban Bodrogi Gyula felesége lett. Később elváltak ugyan, de haláláig jóban voltak egymással.
Élettársa volt ezután Tordy Gézának, majd Maár Gyula filmrendező felesége lett. Gyerekük, Terézia 1973-ban született, később pedig örökbe fogadtak egy Son nevű vietnami kisfiút egy hanoi árvaházból. Maár Gyula 2013-ban halt meg. Kettejük viszonya a színész szerint több volt szerelemnél, egészen pontosan azt mondta róla: „a magyar színházi világ krémjével összesodort a sors, de Maár Gyula volt az egyetlen férfi, akin soha nem tudtam átlépni”.
Ígéret és hála
Törőcsik Mari sosem felejtette el, hogy pályája kezdetén mindig kiálltak érte akkori nagy színészek, köztük Major Tamás és Gobbi Hilda. Ezt úgy hálálta meg, hogy később ő segített fiatalabb kollégáinak, ha tudott.
Jiři Menzelért például, akit testvérének nevezett, személyesen járt közben Csehországban. A filmrendező pedig szintén személyesen köszöntötte fel őt 75. születésnapján Budapesten, sőt, madártejjel is meglepte.
Nyolcvanadik születésnapján, 2015. november 23-án gálaműsorral köszöntötték a Nemzetiben. Jordán Tamás volt a rendező és Kepes András a műsorvezető, ahogy a 70. jubileumi gálán is, ahogy Törőcsik Mari kérte. A színház a gála előtt külön felhívta a figyelmet arra, hogy jól van, hiába írtak egyes lapok mást róla, és még azon a héten színpadra lép Ibsen Brand című darabjában.
Utolsó éveiben többször is mondta, hogy „a Nemzeti Színházba mentem be és onnan fogok meghalni”. Törőcsik Mari ezt az ígéretét is teljesítette. Utolsó két szerepe Ibsen Brandjában Brand anyja, illetve Brecht Galilei élete című darabjában az idős tudós.
Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. Tavaly ő is közreműködött abban a különleges alkotásban, amelyben 60 magyar színésznővel újraforgatták Hitchcock Psychójának híres zuhanyjelenetét.
Többször elmondta azt a történetet, hogy amikor az Oscar-díjas Judie Denchet megkérdezték, sikeres filmes karrierje ellenére miért tér vissza rendre a londoni színházba játszani, ő azt mondta: „Filmezni jó, nagyon sok pénzt keresek vele, Oscar-díjat kaptam, mindenki megismer. No de a színház: elmondhatom, hogy volt 4–5 estém.” Törőcsik Mari ehhez általában hozzátette, neki 5–6 jó estéje is volt, mert ő idősebb. És úgy vélte, ez nem kevés.
Törőcsik Mari és Bérczes László 2016-ban megjelent beszélgetőkönyvében többek között szó esett arról is, mit gondol a színésznő az elmúlásról. Bérczes Lászlónak úgy beszélt erről: „Van egy nagyon jó barátom, egy fiatalember, Bokros Leventének hívják. Ő valaha a pálos rendbe tartozott, de megérezte, hogy neki túl sok ott a zártság, és kiment világi papnak. Mondtam neki: azt szeretném, ha majd maga szentelné be a hamvaimat Pélyen. Merthogy Pélyen születtem, de ott most nincsen pap.”
A színésznő egészen pontosan eltervezte a saját temetését. „Végrendelkezek, ember! Xavér lejön nekem orgonálni, és egy pélyi elemista, negyedikes-ötödikes kisdiák felolvas egy Pilinszky-verset. (…) Terézre bízok mindent. A lányomban megbízom. Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. (…) Maár Gyula meg én... Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája.”
Törőcsik Mari az elsők között kapta meg a Nemzet Színésze címet 2000-ben. Emellett számtalan kitüntetést kapott, köztük Kossuth Nagydíjat, és munkáját többször ismerték el életműdíjjal.
Törőcsik Mari 2000-ben: Ismerik a színész-mondást: „ha meghalok, bérlet leszek"
A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Marival a HVG 2000 szeptemberében készített portré-interjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
"Ami volt, annak így vagy úgy nyoma marad" – 85 éves Törőcsik Mari
November 23-án ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a nemzet művésze.
