Magyarországon minden évben közel 13 000 könyvet adnak ki, és több mint 25 millió példány talál gazdára. De vajon mi történik, ha elolvasták őket? - tette fel a kérdést a Bookline webáruház, és arra jutott, hogy

vannak, akik megtartják vagy elajándékozzák régi könyveiket, de vannak olyanok is, akiknek – költözés vagy helyhiány miatt – gondot okoz a könyvek további tárolása.

Ez a gondolat hívta életre a webáruház legújabb programját, a Lapozót, amely nemcsak új életet ad régi vagy feleslegessé vált olvasmányainknak, hanem egyúttal fontos üzenetet is hordoz.

A Millenárissal közösen megálmodott Bookline Lapozó igyekszik elősegíteni a könyvek újrahasznosítását, és nem utolsósorban az olvasás élményének megosztását - olvasható a könyves cég sajtóközleményében. De szeretnék felhívni a figyelmet arra a gondolatra is, miszerint azok az értéktárgyak, amik számunkra már nem hasznosak, vagy akár feleslegesnek tűnnek, másnak még lehetnek értékesek.

Bookline

Cserepontokként a Lapozók több funkciót is betöltenek. Itt leadhatjuk a már kiolvasott és épp nem használt könyveinket. Ezeket a műveket mások elolvashatják a helyszínen, de ki is kölcsönözhetik azokat, de természetesen arra is van mód, hogy megtartsák az olvasók ezeket a könyveket, ebben az esetben a Lapozó csak annyit kér, hogy egy-egy könyv leadásával ők is járuljanak hozzá a gyűjtőpont bővüléséhez. A program célja, hogy a könyvek és a kultúra minél több emberhez eljusson, ezt az üzenetet közvetíti a Lapozó és ez olvasható a programban szereplő könyvekbe pecsételve is:

„Ez a könyv ingyenes, közös, és nem szeret olvasatlanul porosodni.”

Az első két Lapozó a következő egy évben a Millenárison fog működni. A gyerekek a Zöld Péter játszótéren kialakított gyűjtőponton találhatják meg az izgalmas történeteket, míg a felnőttek a Nemzeti Táncszínházzal szemben kereshetik meg leendő olvasmányaikat.

A Bookline hosszú távú célja, hogy ne csak Budapesten, hanem az ország más pontjain is létrejöhessenek Lapozók, hiszen a könyv és az irodalom közös értékünk, amit érdemes megosztani egymással.

A szabadtéri könyvespolcok ötlete természetesen nem új, a fővárosban és vidéken több-kevesebb sikerrel működik néhány. Négy évvel ezelőtt itt jártuk körbe a budapesti helyszíneket, hogy megnézzük, van-e igény a szabad felhasználású kultúrára:

Minek könyvet lopni, ha el is lehet venni?

A szabadtéri könyvespolcok olyan becsületkasszák, amelyek alkalmasnak tűnhetnek a társadalmi együttélés fejlettségének tesztelésére. Vigyáznak rájuk az emberek, vagy kifosztják őket? Egyáltalán van-e igény a szabad hozzáférésű kultúrára?

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: