A kötetben egy macis mézesflakon fut neki a több évszázados kalandnak. „Először úgy gondoltam, egy műanyag kupakot utaztatok az időben, de a palack több mindenre használható, ahogy múlik a könyvben az idő. Nézzük meg, hogy mit látnak bele az utódaink, amikor már se méz, se medve, se könyv nincs a Földön” – mondja a HVG-nek adott interjúban Kőhalmi Zoltán.

A kötet fókuszában tehát a környezetvédelem áll, a stand up-os író azt mondja, számára az a dilemma volt a legfontosabb, hogy nem tudjuk, egy-egy lépésünkkel jót teszünk-e, vagy rosszat. „Kevés ember akarja direkt elpusztítani a környezetet, de nem világos, mit kell választanunk ahhoz, hogy ne ártsunk, hogy melyik termék az, amelyik ténylegesen nem károsít semmit.”

Eredetileg a műanyag 450 éves lebomlási ideje akadt be neki, aztán az, hogy a Földet teleszemetelő emberiség mi mindenre lehet még képes, hogy megszabaduljon a hulladéktól. „Ha valami érdekelni kezd, fájóan sokat olvasok hozzá, gondolkodom róla. Most is fél évig írtam a könyvet, de legalább ennyit kutakodtam előtte.”

Kőhalmi szerint a regényben a mai ember jelenik meg a jövőben. Ahogy hasonlóan működött évezredekkel ezelőtt, ugyanúgy fog viselkedni évszázadok múltán is, csak más környezetben.

„Hajlamosak vagyunk az elődeinket bölcsnek hinni, az utódainkat pedig végtelenül ártatlannak gondoljuk. Pedig a maihoz hasonlóan önző volt és az lesz mindenki, csak az életkörülményei változnak. Amit technológiai haladásnak mondunk, abban benne van a tudomány, a politika, a média, a közvélemény pillanatnyi hangulata, de az nem változik, ahogyan az egyes ember reagál arra, ahogy lemerül a cigarettája, mobilja, laptopja. Innen csak egy lépés elképzelni, hogy valakinek lemerül a bicskája, a cipője vagy a szemüvege. Az alapkoncepcióm szerint a mai világot karikíroztam, de azért visszatartottam magam. Az már erős lett volna, ha Greta Thunbergről kiderítem, hogy atommeghajtású robot. Az viszont belefért, hogy a majdani szemétviharokban titkos fegyverként használt túzok sosem volt élőlény, csak később applikálták bele a lexikonokba.”

A teljes interjú a heti HVG-ben illetve a hvg360-on olvasható.

HVG