A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen már a VFX szakemberek dolgoznak, akik többek között hozzáillesztik a leforgatott anyaghoz a 3D-ben rekonstruált Nemzeti Múzeumot, a dunai látképeket, illetve azt a több ezres tömeget, amely 174 éve elözönlötte az utcákat a forradalom kitörésekor.

A Most vagy soha! az utóbbi évtizedek egyik leggrandiózusabb (és mint a forgatási riportunkban írtuk: a legdrágább) filmes vállalkozása. Az NFI először 4,5 milliárd forintot szavazott meg a gyártásra, majd további kétszáz milliót. És mivel a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet további adókedvezményes támogatást is, így összesen 6,1 milliárd konyhapénzből gazdálkodhatnak az alkotók. Az már csak a hab a tortán, hogy az első eresztésben a 4,5 milliárdból 2 milliárdot, példátlan módon egy egyedi kormányhatározattal csoportosított át a kormány az NFI-nek, az összeget dedikáltan erre a filmre szánva, de gyakorlatilag mindenféle szakmai, művészi indoklás nélkül.

A magyar filmek esetén soha nem látott összeg az alkotók ígérete szerint meglátszik majd a mozgalmas, akciódús történetmesélésen, a helyszíneken, díszleteken, a produkció hatalmas jelmez- és kellékigényé is. Több mint hatezer korhű kosztümöt használtak a felvételek során, sőt a főszereplők ruháiból 4-5 darabot is varrattak a nagyobb igénybevétel miatt és a történet fordulataiból fakadóan. A számtalan korabeli hintó, lovaskocsi, cégér, vásári bódé mellett olyan különleges kellékeket is használtak a forgatáson, mint egy 1840-es évekbeli, ritkaságszámba menő nyomdagép vagy egy speciális kialakítású forgótáras pisztoly, ami rendkívül modern fegyvernek számított a forradalom idején.

A stáb arra is odafigyelt, hogy az NFI fóti díszletvárosában kialakított Pilvax kávéház pontosan úgy legyen berendezve az asztaloktól kezdve a lámpákig, mint Petőfiék idejében. A hitelességet azzal fokozták, hogy újranyomtatták az eredeti étlapokat, az aznapi újságokat. Arról sem feledkeztek meg, hogy a tömeg közt szétszórt Nemzeti dalból és a 12 pontból több ezer példány rendelkezésére álljon a felvételekhez.

„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok. Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat. Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket” – mondta Lóth Balázs.

Forgattak a Budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, továbbá a Kincsem Parkban létrehozott Landerer nyomdában, vagy a Fóton felépített Pilvax kávéházban. A stáb dolgozott az Andrássy úton, ahol a pesti osztrák városparancsnok, Léderer rezidenciáját alakították ki, valamint Sopronban, ahol Petőfi albérletét, a pesti Dohány utcát, valamint Farkas titkosügynök rejtekhelyét, a kékfestő üzemet hozták létre. További forgatási helyszín volt még az esztergomi Duna-part, a komáromi Monostori erőd, a budapesti Papnövelde folyosói, udvara és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskörúti épülete, illetve Európa jelenleg legnagyobb XIX. századi, a hajdani pesti belvárost és Duna-partot magába foglaló díszletvárosa, ami az NFI fóti telephelyén kapott helyet.

A felvételek befejeztével jelenleg már az utómunkálatok zajlanak. A film vágása folyamatosan tart, a VFX csapat is dolgozik a jeleneteken, Gulya Róbert zeneszerző pedig a Most vagy soha! zenei és dallamvilágát komponálja.

A tervek szerint a kész filmet 2024. tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján láthatja a közönség a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: