„Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete” – szögezi le a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

Hozzáteszik, a magyar kormány az EFOP PLUSZ programon keresztül a legmagasabb összegeket a pedagógus életpálya címsoron hívhatja le. Ennek azonban három feltétele van:

- olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi,

- amely szerzett jogokat nem von el és

- az autonómia csökkentésével nem jár.

Ezeknek azonban a tervezett új jogállási törvény (státusztörvény) nem felel meg, így a kormány a szakszervezetek szerint, csak saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni. Ez abban az esetben előfordulhat, ha nem tudja a pedagóguslétszámot 140 ezer főre növelni.

„A magyar kormány felelőssége, hogy olyan törvényt akar keresztülerőltetni, mely nemcsak, hogy nem felel meg az Európai Uniónak tett vállalásainak, de semmilyen módon nem szolgálja a közoktatás helyzetének javítását” – írják, és újra felajánlják a szakmai segítségüket.

„Nem lehet a tüntetők, köztük diákok, kiskorú középiskolások elleni agresszív akciókkal, a diákok kriminalizálásával, a szakszervezetek elleni lejárató kampányokkal tartósan célt érni. Egyértelművé tesszük: az erőszakos fellépést nem támogatják a szakszervezetek, ám az elmúlt évek békés tüntetései után az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért minden felelősség a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a pedagógusok, a diákok és szülők közös követeléseit (a kormánynak régen átadott 9 pontot sem), nem kezdődött meg a párbeszéd az oktatás egyre sürgetőbb átfogó reformjáról!” – írják.