|
| A teljes dokumentumot elolvashatja itt. |
Magyarország szomszédságpolitikájának meghatározó paradoxona, hogy hazánk történelmi, nemzetpolitikai tekintetben „saját magával szomszédos”, a szomszédságpolitika nemzetpolitikai komponens nélkül nem lehet teljes. Az integrált
európai uniós szomszédságpolitika és a történelmileg determinált
magyar szomszédságpolitika összehangolása a prominens magyar érdekek miatt a közvetlen földrajzi és funkcionális szomszédságunkban fokozott külpolitikai erőfeszítéseket igényel. A szomszédságpolitika uniós és nemzeti dimenzióban is alapvető magyar stratégiai érdekeket érint, kiemelten a regionális stabilitás, a külgazdaság, a határon átnyúló együttműködés és a határon túli magyar kisebbségek kérdéskörét.
Magyarország számára különös jelentőséggel bír az EU keleti szomszédságpolitikájában érintett államok helyzete. Ukrajna, Moldova és Belarusz demokratikus fejlődése, modernizációja fontos érdekünk. Az EU és Oroszország közös szomszédságát képező államok jövője biztonságpolitikai, energetikai és gazdasági szempontból sem közömbös, európai perspektívájuk fenntartása az EU keleti szomszédságpolitikájának egyik fő célja. Közvetett nemzeti érdekeinket szem előtt tartva, kivesszük részünket a Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán irányában folytatott közösségi együttműködés alakításában is. A mediterrán térség (az EU déli szomszédsága) országaival külkapcsolatainkat a konkrét gazdasági érdekek alapján és az unió közös kül- és biztonságpolitikája követelményeinek megfelelően alakítjuk.
A Nyugat-Balkán speciális helyzete és közvetlen érdekeltségünk miatt külpolitikánkban, szomszédságpolitikánkban kiemelkedően fontos. A térség államai – a dezintegrációs folyamatok lezárása után – jó eséllyel rendelkeznek a teljes jogú részvételre az európai és euro-atlanti integrációban való. A vajdasági magyar kisebbség és a közvetlen szomszédsághoz kötődő érdekek miatt a magyar külpolitika számára Szerbia külpolitikai prioritás.
A magyar szomszédságpolitika lehetőségeit erősen befolyásolja, hogy a szomszédos államok különböző kategóriákba sorolnak : a NATO-hoz és EU-hoz egyaránt tartozó Szlovénia, Szlovákia és Románia, a csak az EU-hoz tartozó Ausztria, a NATO-hoz és az EU-hoz középtávon csatlakozó Horvátország, az integrációs szervezetekhez hosszabb távon várhatóan csatlakozó Szerbia, s az uniós perspektívával jelenleg nem rendelkező Ukrajna. Feladatunk biztosítani valamennyi szomszéd országgal a határ menti térségek hatékony együttműködését, összehangolni a rendelkezésre álló nemzeti és uniós fejlesztési forrásokat. A magyar diplomáciának a szomszédságpolitika alakításakor – figyelemmel a heterogén környezetre – egyszerre kell elvi, értékalapú és ország-specifikus, pragmatikus külpolitikát folytatnia. Magyarország régiós mozgásterét tágítaná a többirányú orientáció.
Magyarország számára nincs alternatívája a szomszédok európai és atlanti integrációja támogatásának, annak ellenére, hogy
a korábbi integrációs előny elvesztése csökkentette külpolitikai mozgásterünket és egyes szomszéd országok nemzetközileg felértékelődtek. Az éles belpolitikai megosztottság fékezőleg hat a szomszédságpolitika alakítására is. Szomszédságpolitikánk eszközrendszere a nemzetközileg is ismert keretek
(Szegedi Folyamat, Nyíregyházi Kezdeményezés) továbbfejlesztésével és az uniós források bekapcsolásával hatékonyabbá tehető, és elengedhetetlen, hogy nemzeti projektjeinkkel kapcsolódjunk az EU szomszédsági akcióterveihez.
Restriktív költségvetés mellett lehetetlen aktív és hatékony, gazdasági eszközökkel alátámasztott szomszédságpolitikát folytatni.
