Tetszett a cikk?

A híres budapesti fürdőket tápláló forrásokból nyert különféle gyógy- és ásványvizek palackozása a 19. század dereka óta jövedelmező üzlet.

Az egyik legismertebb forrás, a margitszigeti feltárását József főherceg kezdeményezte, a fúrásokat 1866-ban kezdték el, s a 43,2 Celsius fokos, kéntartalmú, meszes gyógyvízre épült az 1869-ben megnyitott Szent Margit gyógyfürdő, ahol ivókúrákat is tartottak, a szénsavval dúsított vizet pedig Palatinus-víz, majd Szt. Margitszigeti ásványvíz néven palackozta a Szent Margitsziget Rt.

A sziget a század elején a főváros tulajdonába került, a palackozást pedig a Fővárosi Ásványvíz Vállalat vette át. A sziget déli részén lévő Magda-kutat 1936-ban tárták fel, s ennek a vizét is az időközben megépült sportuszoda melletti ásványvíztöltő üzembe vezették. Az államosítás után az üzemet összevonták a jéggyárral, az immár Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett 1968-tól Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott. Az 1992-ben alakult részvénytársaságban 79 százalékos részesedést szerzett az üdítőitalát addig is ott palackoztató amerikai PepsiCo, amely ma 100 százalékos tulajdonosa a Pepsi Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt.-nek. A szigeti üzemben palackozzák a kristályvizet, a Rudas fürdő mellett pedig az 1999-ig Harmatvíznek, azóta Gellérthegyi Kristályvíznek nevezett ásványvizet.

Szintén a 19. század végén kezdték palackozni a Margit szigettel szemközti Lukács-fürdőt tápláló Kristály forrás szénsavval dúsított vizét, amelyet a Szt. Lukács-fürdő Vállalat 1905-ben védjegyeztetett. A vizet hamarosan külföldre, még Amerikába is szállították. Az államosítás után a termelés fokozatosan csökkent, s a Kristály Ásványvízüzem 1953-ban megszűnt.

A mai budapesti XI. kerületi Őrmezőn fakadó úgynevezett budai keserűvizekre 1862-ben talált rá Bayer János budaörsi gazda, aki kutat ásott a Dobogó-hegy lábánál és igencsak elkeseredett, hogy nem tiszta vizet talált. Saxlehner András posztókereskedő azonban megvette Bayertől a területet, további kutakat ásatott és korszerű palackozóüzemet építtetett, ahol Hunyadi János keserűvíz névre keresztelt nedűt palackozott, amelyet 1877-ben védjegyeztetett. A gyógyvíz már a század elejére világhírű lett, külföldre is elkerült. Az államosítás után is folyt a palackozása, 1975-ben a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) kapta meg a palackozás jogát. 1992-től a gyöngyösi Élpak Kft. palackozza (a forrás az önkormányzat tulajdona), amely 1997-ben részvénytársasággá alakult.

A környékbeli forrásokból eredt az 1895-ben védjegyeztetett Apenta keserűvíz is, amelynek palackozója évtizedeken át az Apenta Rt. volt. Az államosítás után ez az üzem is a VIKUV kezelésébe került, ma az ezer méter mély kútból felhozott ásványvizet az 1992 óta a német Franken Brunnen GmbH tulajdonában levő Apenta Ásványvíz és Üdítőital Kft. palackozza. Az Apenta forrástelep szomszédságában épült a Ferencz József keserűvíz telep is, melynek egykor Hirschler Mór volt a tulajdonosa, aki 1877-ben jegyeztette be a védjegyet. Ma ezt a gyógyvizet is az Élpak Rt. palackozza.

További magyar márkák története itt

Tizennégy amerikai ország közös nyilatkozatban ítélte el Nicolás Maduro beiktatását

Tizennégy amerikai ország közös nyilatkozatban ítélte el Nicolás Maduro beiktatását

Orosz drónok jelentek meg a kijevi elnöki palotánál, amikor Zelenszkij a brit kormányfőt fogadta

Orosz drónok jelentek meg a kijevi elnöki palotánál, amikor Zelenszkij a brit kormányfőt fogadta

Több tucat repülőgép kényszerült kerülő útra a felrobbant Starship potyogó darabjai miatt

Több tucat repülőgép kényszerült kerülő útra a felrobbant Starship potyogó darabjai miatt

Remek új funkció jön a VLC-be, sokak kedvenc videólejátszójába

Remek új funkció jön a VLC-be, sokak kedvenc videólejátszójába