Tetszett a cikk?

A vállalat elődei közül az elsőt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban "Magyar Wolframlámpagyár" néven, s az Elektromos Művek Váci úti épületében kezdte meg működését.

1917-ben az Egyesült Izzó betársult a cégbe, amely ez évtől "Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt." néven működött tovább. 1922-ben a bécsi gyáros egy másik céget is alapított "Kremeneczky Elektromos Művek Rt." néven, és egyidejűleg új korszerű gyárat épített a Váci út 99. szám alatt, ez a cég vette fel 1924-ben az "Orion Villamossági Rt." nevet. Később visszavásárolta az Egyesült Izzótól a részvényeket, s 1926-ban két vállalatát "Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt." néven egyesítette.

Az "Orion" márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával. 1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.

1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tőkeerejével, piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár előtt. 1934-ben az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevőre. A gyógyszervegyészeti áruk (ampulla, fiola) gyártását 1933-ban, a hőpalackokét 1937-ben kezdték meg.

Az úgynevezett néprádiók gyártását 1939-ben kezdték és 1954-ig folytatták, amely a gyár legnagyobb szériában készített rádiótípusa volt. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak Orion licenc alapján rádiókat.

Maga a háború csak kisebb károkat okozott az épületekben, a gépekben, valamint a meglevő nyersanyag- és készárukészletekben. Szinte azonmód újjászervezték a termelést, s a gyár elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott. 1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át.

Az Orion egyik részlege, a műszerosztály jóvátételre elektronikus mérőműszereket (szignálgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártott, amely aztán 1950-ben kivált a gyári szervezetből, és magját képezte a megalakuló Elektronikus Mérőműszerek Gyárának.

Az orvosiüvegáru- és hőpalacküzem is önállósult 1951-ben, a megmaradt Orion pedig Kőbányára költözött. 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba. Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai tévéket: 1955 és 1975 között 40 készüléktípust dobtak piacra, s itt készült el 1968-ban az első magyar színestévé.

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont, és ellene csődeljárás indult 1991-ben. Helyzetén a dél-koreai Samsung céggel létrehozott vegyes vállalat, a saját boltban történő értékesítés sem segített. A vergődő vállalatot 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az ÁVÜ-től, majd 1997-ben többséget szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd, amely a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt készít tévéket, főleg exportra.

További magyar márkák története itt

Úgy megviselheti az egészségügyi dolgozókat a járvány, mint a háború a frontkatonákat

Úgy megviselheti az egészségügyi dolgozókat a járvány, mint a háború a frontkatonákat

Egy fogvatartott javára döntött az Alkotmánybíróság

Egy fogvatartott javára döntött az Alkotmánybíróság

„Semmi különös. Jegyző úr bejött az irodába, köhögött párat”

„Semmi különös. Jegyző úr bejött az irodába, köhögött párat”