Tetszett a cikk?

A Magyar Vaggon- és Gépgyár Rt.-t 1896-ban kilenc részvényes hozta létre 1 millió korona alaptőkével Győrben. A gyár első terméke a 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt, majd személy- és villamosvasúti kocsikat is gyártani kezdtek, s két év alatt már eljutottak az 1000. vasúti kocsi előállításáig.

A Rába védjegyet 1903-ban jegyezték be. A cég 1904-ben licencszerződés alapján gyártott Stolz-rendszerű gőzmotorkocsikat a MÁV-nak. Egy évvel később már a londoni földalattihoz szállított kocsikat és forgóvázakat, 1906-tól vasúti étkezőkocsikat is készítettek a Nemzetközi Hálókocsi Társaságnak.

A vállalat részvénytöbbsége 1907-ben a Wiener Bankverein kezébe került, s nagyszabású műszaki fejlesztést hajtottak végre, miután jelentős katonai megrendelést kapott tüzérségi felszerelésekre. A cég megjelent a piacon a cseh licenc alapján gyártott Rába-V jelű tehergépkocsival, és 1918-ban IV. Károly király részére készítettek egy Rába-Grand jelű személygépkocsit.

A 20-as években a Vagongyár volt Magyarország legnagyobb tehergépkocsi-gyártója. Készítettek például Rába-Krupp és Rába-Austro-Fiat jelű teherautókat, autóbuszokat, s 1930-ban kezdték meg a Rába kistraktorok előállítását. 1935-ben létrejött a Magyar Vaggon- és Gépgyár Rt. és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. fúziója, s ez újabb lökést adott a fejlődésnek.

Az 1938. évi "győri program" a hadi termelés fellendülését eredményezte. A Vaggongyárat 1939 szeptemberében nyilvánították katonai üzemmé: gyártották a Rába AF Super gyorsteherautót és a Rába-Botond katonai terepjáró gépkocsit, továbbá megkezdték a Fiat-, a Focke-Wolf-, az Arado-, majd a Messerschmitt repülőgépmotorok javítását, szerelését a győri repülőgépgyár üzemegységében.

A lebombázott, majd újjáépített gyár 1945-ben részt vett az újjáépítésben (ott készült például a győri Rába-híd, a szolnoki Tisza-híd). 1946 végén - a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-vel együtt - állami kezelésbe vették, s Magyar Vagon- és Gépgyár néven működött tovább.

1949-ben új acélöntöde létesült, s átszervezték a magyar járműipart, Győrben maradt a futóműgyártás, s ott készültek a kormányművek és a sebességváltók. Az ötvenes években a gyár alumíniumötvözetből készítette el a Rába-Balaton motorvonatot, s Magyarország első, Európa második alumíniumhídját Szabadszálláson.

A vállalat 1965-től felvette nevébe a Rába márkanevet, 1967-ben licencszerződést kötött a német MAN céggel, s a Rába-MAN motorok többek között az Ikarus 200-as buszokba kerültek beépítésre. 1969-ben ünnepélyesen felavatták az új motorgyárat, majd a hetvenes évek közepén megkezdődött - amerikai licenc alapján - a Rába-Steiger erőgépek gyártása. A hetvenes években jelentek meg a 16 és 22 tonnás Rába tehergépkocsik. A nyolcvanas években német közreműködéssel fejlesztették ki a vegyes üzemű motort, amely alapja lett a kilencvenes években gyártott D10-es környezetbarát motorcsaládnak.

Az 1992 januárjában megalakult Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. folytatta a korábbi tevékenységet, elsősorban a motor- és futóműgyártásra helyezve a hangsúlyt. A ma 7 ezer főt foglalkoztató cég 1997 óta szerepel a Budapesti Értéktőzsdén, ahol részvényeinek 45 százaléka forog, nagyobb egyéni tulajdonosai a győri önkormányzat, az EBRD, a menedzsmentből alakult kft, a Graboplast Rt, valamint a malajziai érdekeltségű DRB Hicom Group.

További magyar márkák története itt

Az ukránok meg akarták nyerni a háborút, mi meg azt szerettük volna, ha nem veszítik el – feltárták az amerikai–ukrán együttműködés részleteit

Az ukránok meg akarták nyerni a háborút, mi meg azt szerettük volna, ha nem veszítik el – feltárták az amerikai–ukrán együttműködés részleteit

Robbanással végződött egy otthoni bütykölgetés Somogy megyében

Robbanással végződött egy otthoni bütykölgetés Somogy megyében

Komoly gondokkal küzd az OpenAI, megszólalt Sam Altman

Komoly gondokkal küzd az OpenAI, megszólalt Sam Altman

„Trump egy Neander-völgyi realista”

„Trump egy Neander-völgyi realista”