Tetszett a cikk?

Múlt pénteken zárták be Európa legmélyebb kőszénbányáját Romániában. A 1100 méter mély Zsil-völgyi petrillai (Petrila) bányában 156 éven át folyt szénkitermelés. Románia vállalta, hogy 2018-ig bezár több veszteségesen működő Zsil-völgyi szénbányát, ezek közé tartozott a petrillai is, amely 1859-ben kezdte el működését. Pénteken megemlékezést szerveztek a bányászok, több tucatnyi csoportban jelentek meg egykori üzemük hivatalos felszámolásánál. A helyszínen fúvószenekar adta elő a vájárok himnuszát, majd egy csillén felhozták az utolsó egy tonna szenet.

A petrillai mellett a parosényi (Paroseni) és az urikányi (Uricani) kőszénbánya is része annak a programnak, amelynek keretében a román állam vállalta, hogy 2018-ig felszámolja a veszteséges szénipari létesítményeket. Ezt a programot az Európai Bizottság jóváhagyta. Az elmúlt hónapokban már csak 30 bányász dolgozott Petrillán, de a kommunizmus ideje alatt számuk elérte az 5 ezret is. A termelési csúcsot 1983-ban érték el, abban az évben 1,2 millió tonna kőszenet termeltek ki, míg tavaly már csak 110 ezer tonnát.

Rendszerváltozás után a szénbányaipar több száz millió euró állami támogatást kapott a román kormánytól. Bukarest 2012-ben megígérte Brüsszelnek, hogy véget vet ennek a gyakorlatnak, és bezárja a veszteséges bányákat. Január 1-jétől a felszereléseket és a csilléket ócskavasként értékesítik, a 20. század elején épült ingatlanok többségét - amelyek a bánya működését szolgálták - lebontják.

AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu
AFP / Daniel Mihailescu

Kövessenek minket a Facebookon is!

Fülöp Máté (szerkesztő) Nagyítás

Álmok és remények Kínában

Kína tizennyolcezer kilométeres partszakasza az északi Jalu folyótól egészen a déli Beilun folyóig húzódik. A táj a terület harminc évvel ezelőtti megnyitása óta folyamatosan változik: az itt található városok gyorsuló ütemben fejlődnek, sokan költöznek ide vidékről illetve az ország más pontjairól.

Nagyítás

Magyar szalámi, magyar demizson, magyar hagyma a Világkiállításon

A 34. alkalommal megrendezett világkiállításon száznegyvennégy ország mutatkozik be saját pavilonnal, amelyre a szervezők május elsejétől az október 31-i zárásig 20 millió látogatót várnak. A milánói világkiállításon rekordnak számító 54 országpavilon épült, mintegy másfél kilométer hosszú főutcáját 32 sugárút keresztezi.

Stiller Ákos Nagyítás

Olajkutatás a magyar pusztában

Forráskúton nem érkezik meg reggelente Bobby a tűzpiros kocsiján, nem tölt magának egy italt két ármánykodás között Jockey. A Ewing ranch itt csak délibáb, lepusztult fóliasátrak lengenek két tanya között a szélben amikor megérkezek Forráskútra, mégis megcsap az olajbiznisz: a MOL 50 méter magas fúrótoronyára le-föl szaladgáló munkások, az egyre nagyobb mélységekre törő fúrófej és a lehetőség, hogy itt fedezik fel az új Dubai-t. Mint később kiderült ezen a Forráskúti mezőn végül gázt fognak kitermelni, de azóta új helyen kutat tovább a csapat, ami biztosan elhozhatja Magyarország számára is a Dallas világát.

Fülöp Máté (szerkesztő) Nagyítás

Cannes: Saul fiáé a zsűri Nagydíja

Magyar film több mint harminc éve nem kapott ekkora nemzetközi elismerést. Nemes Jeles László alkotása, a holokausztot új megvilágításba helyező Saul fia a cannes-i filmfesztivál második legrangosabb díját, a Zsűri Nagydíját érdemelte ki vasárnap este. Azért is óriási bravúr ez, mert Nemesnek ez volt az első nagyjátékfilmje. A gálán a díjat Mads Mikkelsen nyújtotta át a rendezőnek, az Arany Pálmát végül meglepetésre a francia Dheepan, egy menekültekről szóló dráma kapta. Cannes 2015 képekben.

fm Nagyítás

24 óra alatt Újvidék körül

Az 123RF fotóügynökség jóvoltából négy magyar fotós utazhatott el a Frame24 fesztiválra, a szerbiai Újvidékre. A vajdasági városba a hazai résztvevők mellett a környező országokból – Romániából, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Ausztriából és Macedóniából – érkeztek fotósok, hogy 24 óra alatt 24 témát dolgozzanak fel. A megmérettetésen ugyanis minden a 24-es szám körül forgott, a képeket a 24 tagú zsűri értékelte a verseny másnapján. A következő képeken megmutatjuk, ahogy a magyar fotósok látták a várost.