Ilyen volt a Budapest Sportcsarnok a 80-as években
Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében is történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés.
Az eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnoknak (BNS) hívott épület tervei a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) készültek. A tervezéshez a 93 méter fesztávolságú leningrádi Jubileumi Sportpalota lett a kiinduló alap. Méretei és az eltérő előírások eleve kizárták, hogy egy az egyben átültessék Budapestre, de ugyanilyen elven 102 méteres átmérőjű tetőszerkezet építettek már Bakuban is. Az építkezés végül öt évnyi előkészítés után, 1978 márciusában kezdődött el. Előbb egy kisebb telepnek kellett eltűnnie innen: a posta műhelyei, raktárai és irodái mellett 144 lakást bontottak le, a lakók az Örs vezér tere környéki és az újpalotai panelekbe költöztek. Négy év alatt készült el a csarnok: 1982. február 12-én adták át a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületet, amelynek teteje kívül 127 méter átmérőjű volt, lelátóin 12 500-an fértek el és akkori áron 1,78 milliárd forintba került - olvasható a Budapest Anno oldalon. A képért látogasson el a blogra.
Milyen volt az Örs vezér tere 1960-ban?
A téren, amely a nevét 1932-ben kapta, 1954 és 1961 között épült fel a környéken az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és a Pillangó utca mentén.
Ilyen volt a 30-as évekbeli budapesti trolibusz
Az első budapesti trolivonal 1933 végén Óbudán, a Vörösvári út és a temető közti 3,8 kilométeres pályán nyílt meg.
Milyen volt az Erzsébet híd terhelési próbája 1964-ben?
A jelenlegi Erzsébet híd 1961-1964 között épült a második világháborúban elpusztított első Erzsébet híd helyére, helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor.
Ilyen volt a Budapesti Vidámpark bejárata az 1960-as években
A mai Vidámpark a Vurstli és az Angol Park 1950-ben történt összevonásával és államosításával jött létre. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak, a végállomás előtt pedig Moszkva és Budapest képei voltak láthatók.
Ilyen volt a Városligeti Műjégpálya favázas csarnoka az 1880-as években
A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását.
Ilyen volt a Központi Vásárcsarnok az 1900-as években
A főváros vezetőit már az 1860-as években foglalkoztatta a vásárcsarnokok építésének gondolata, aminek célja az volt, hogy az egészségtelen körülmények között működő régi piacokat időjárástól védett, fedett árucsarnokok váltsák fel, ahol ellenőrizhető a forgalomba kerülő élelmiszerek minősége, az árak pedig stabilak.
