"A nácik ugyanígy számozták meg a zsidókat. A rendszer tárgyakká degradálja az embereket" - jelentette ki Hirohisa Kitano, a Nihon Egyetem jogi szakértője az augusztus 1-jén életbe lépett rendeletről, s kifejtette, attól tart, visszatér a második világháború előtt és alatt érvényes szemlélet, amely természetesnek tartotta, hogy az állampolgárok a japán katonai rendszer fennhatósága alatt éltek.
A rendelet miatt már a múlt hónap végén pert indított egy tudósokból és aktivistákból álló csoport a japán belügyminisztérium ellen. Az ellenzők alkotmánysértéssel vádolják a kormányt, amely szerintük elmismásolta a személyiségi jogokat szabályozó törvény kidolgozását. A július végén lejárt parlamenti ciklusban ugyanis elvetettek egy, a személyes adatok védelméről szóló törvénytervezetet, amely újságírók és kritikusok szerint csak a média zargatására, nem pedig a személyes adatok védelmére lett volna alkalmas. Másik azonban nincs helyette.
A nemrégiben üzembe helyezett adatbázis a 126 millió japán nevét, címét, születési adatait, nemét és új azonosítószámát tartalmazza. Az összekapcsolt rendszer kihívás lesz a hackertámadások számára, vélik az ellenzők, a kormány azonban azzal érvel, hogy az új hálózatba a gyanús behatolásokat detektáló biztonsági rendszert is építettek. 
Abban a néhány városban, amelynek vezetése nem hajlandó a rendszerhez csatlakozni, körülbelül négymillió ember lakik. Az egyik ellenállási góc, Kokubundzsi polgármestere látványos ceremónián vágta el a kapcsolatot a helyi számítógépes rendszer és az új hálózat között.